Mit nem lehet egy állásinterjún kérdezni?

Jogszerűtlen, a munkavállaló személyiségi jogait sértő, ha az állásinterjún a munkaadó a családi állapotra, a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzásra vonatkozó adatlap vagy kérdőív kitöltésére kéri a jelentkezőt – szögezte le Jóri András adatvédelmi biztos vizsgálata során.

A hivatal közleménye szerint több panaszos beadványt is vizsgált az adatvédelmi ombudsman, amelyekben a dolgozók, a munkavállalók személyes adataik kezelésével összefüggésben kifogásolták a munkaadó eljárását. Akadt olyan cég, amely az új munkavállalók megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal kívánta megállapítani. Más esetekben olyan kérdőív kitöltésére kérték a jelentkezőket, amely a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzási szokásokra is rákérdezett. Jóri András szerint a családi állapotra, a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra irányuló kérdések nem kapcsolatosak a munkaviszonnyal, cél nélküli adatkezelés valósul meg az igénylésük révén. A krónikus betegségre, dohányzásra vonatkozó kérdések különleges adatoknak minősülnek, amelyeket az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint az érintett írásbeli hozzájárulása vagy törvényi rendelkezés alapján lehet kezelni.

A poligráfos hazugságvizsgálat alkalmazhatósága csak törvényben megfogalmazott alkotmányos garanciák mellett fogadható el, és csak büntetőeljárás keretében, amelynek célja különösen fontos társadalmi érdek. „A munkavállalás során az ilyen eszközök alkalmazása nem arányos a szolgálni kívánt céllal, ezért jogellenes” – állapította meg az ombudsman. Jóri András közleménye leszögezte: az alkotmány értelmében Magyarországon mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. Ezt az Alkotmánybíróság információs önrendelkezési jogként értelmezte, vagyis mindenki maga dönt arról, hogy ezeket a személyes adatait feltárja-e.

Jóri András szerint a munkavállaló személyes adatainak védelme oldaláról adatkezelésnek tekintendő az érintettnek feltett, személyes életkörülményeit érintő kérdés. Rámutatott: a munkavállalónak feltett kérdések jogszerűségét különösen akkor szükséges vizsgálni, ha a kérdést feltevő és az érintett között a viszony nem mellé-, hanem alárendelt, ugyanis ekkor a munkavállalónak korlátozott lehetősége van a válasz megtagadására. „A munkát kereső, kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalónak nincs lehetősége mérlegelni, hogy, kinek és milyen célból adja meg személyes adatait” – tartalmazza az ombudsmani közlemény. A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

Az ombudmsan szerint a poligráfos vizsgálat alkalmazása alapvetően sérti a munkavállaló személyes jogait, mert az érintettet az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le. Hozzáfűzte: mindkét esetben sérül továbbá az adatkezelés célhoz kötöttségének követelménye, mivel az ilyen adatkezelések nem elengedhetetlenül szükségesek a munkavállaláshoz. Az adatvédelmi törvény alapján a munkavállaló jogosult megtagadni a választ a megfelelő céllal nem rendelkező adatkezelést eredményező kérdésre.

(MTI)