„Ez az államnyelvről szóló törvény mindennek a teteje. Első alkalommal születik a II. világháborút követő Európában olyan jogszabály, amely büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Ez pedig nem más, mint egyfajta intézményes magyarüldözés Szlovákiában” – mondta Németh Zsolt. Magyarországnak a leghatározottabban fel kell lépnie ez ellen. A kérdésben parlamenti konszenzus van Magyarországon. A magyar kormánynak határozottan és világosan kell fellépnie a nemzetközi fórumokon – tette hozzá.
Németh Zsolt szerint a nyelvtörvény elfogadása a betetőződése annak a három évnek, amelyben „egyre kézzelfoghatóbb” magyarellenesség bontakozott ki a szlovák politikában. A szlovák parlament kedden hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. A Külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki az államnyelvtörvény módosításának elfogadása miatt.
Magyarország tiszteletben tartja minden állam jogát arra, hogy törvényeit szuverén módon hozza meg, ugyanakkor a Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte, az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett „egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott” – olvasható a tárca szóvivőjének közleményében.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hétfőn levélben kérte szlovák kollégáját a végső szavazás elhalasztására. A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a szavazáskor jelen lévő 136 képviselő közül 79-en támogatták a módosításokat, ami elég volt a javaslat elfogadásához.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.