A társaság tulajdonosai a pénteki közgyűlésen döntöttek arról, hogy a csődvédelem helyett felszámolást kérnek. A cégcsoport áprilisban kért csődvédelmet maga ellen, ami augusztus közepéig fizetési moratóriumot jelentette volna számára. Ennek törvényi feltétele, hogy a moratórium időszakában meglegyen a pénzügyi egyensúly, azaz a bevételek fedezzék a kiadásokat. Miután a cégcsoport ezt nem tudta teljesíteni, a felszámolási kérelem mellett döntött. Kollányi Gábor közlése szerint a társaság nettó adóssága 2,7 milliárd forint volt, amikor a csődvédelmet kérte. Ha a bíróság elrendeli a felszámolást, a felszámolás ideje alatt a közfinanszírozott ellátásokat a bíróság által kijelölt felszámoló, illetve felszámolók biztosítják – mondta még pénteken Kollányi Gábor az MTI-nek.
A cégjegyzék szerint egyszemélyes igazgatósággal rendelkező HospInvest jegyzett tőkéje 846 millió forint, de azt, hogy valójában mekkora a vagyona, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készült záróleltár és beszámoló mutatja meg. A magánszemélyek tulajdonában lévő HospInvest 2000-ben alakult, 2004-ben vette át az első intézményt, a kiskunhalasi kórházat. A cégcsoport a megalakulása óta mintegy 2,5 milliárd forintot ruházott be az általa üzemeltetett egészségügyi intézményekbe. A cég a honlapja szerint öt kórházat és öt egészségügyi intézményt üzemeltet, illetve üzemeltetett: az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a kiskunhalasi és a parádfürdői kórházat, valamint a jánoshalmai, a keceli, a kiskőrösi, a százhalombattai és a megyeri rendelőintézetet.
A Heves Megyei Közgyűlés július 6-án felhatalmazta a testület elnökét, hogy „legkorábban” augusztus 1-jén mondja fel a HospInvesttel az egri kórház vagyonkezelésére kötött szerződést. A hatvani és a gyöngyösi önkormányzat már felmondta a HospInvesttel kötött, a helyi kórház működtetéséről szóló szerződést. A kiskunhalasi alpolgármester csütörtökön jelentette be, hogy az önkormányzat felmondja a kórház működtetésére a HospInvesttel kötött szerződést. A csőd- és felszámolási eljárásokat egy többször módosított, 1991-ben hozott törvény szabályozza. A csődeljárás lényege az, hogy a bajba jutott cég a hitelezők beleegyezésével megkísérli reorganizálni a működését. A hitelezők ehhez azért járulnak hozzá, mivel úgy vélik, hogy ha tovább működik a társaság, akkor a követelésük nagyobb hányadához juthatnak hozzá, mint ha felszámolják az adós céget. A felszámolási eljárás vagy a kudarcba fulladt csődeljárás folytatása, vagy pedig a hitelezők eleve ezt kezdeményezték a bíróságnál. (Ezekben az eljárásokban a bajba jutott cég az adós, míg mindenki más, akinek tartozik, a hitelező.)
A fizetésképtelen cég ellen indult felszámolási eljárást – akár csak egy hitelező kezdeményezésére is – a bíróság rendeli el. A felszámolási kérelem megérkezését követően a bíróság 60 napig vizsgálhatja a céget, majd döntenie kell, hogy fizetésképtelen-e a társaság, és ha igen, akkor elrendeli annak a felszámolását. Az elrendelő végzésben a felszámolót is kijelöli a bíróság. A jogerős végzést a bíróság közzéteszi a Cégközlönyben. A felszámolási eljárásban a felszámoló számba veszi a hitelezők követeléseit, valamint az adós cég vagyonát. Ez utóbbit megpróbálja értékesíti, és abból kifizeti a hitelezőket. Magyarországon évek óta átlagosan a követelések 2 százalékát kapják meg a hitelezők, ennyire nyújt fedezetet a megmaradt vagyon.
(MTI)
