Bajnai Gordonnal tárgyaltak a történelmi egyházak vezetői

Bajnai Gordon miniszterelnökkel tárgyaltak a történelmi egyházak vezetői szerdán a Parlamentben. A megbeszélésen szó esett a gazdasági válság által felvetett kérdésekről, valamint az ezekhez fűződő társadalmi jelenségekről. • Bajnainak az egyházakra vonatkozó fejlesztési tervei vannak?

Az eseményen részt vett Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Kiss Péter társadalompolitikai miniszter is. Erdő Péter bíboros elmondta: „közös gondolkodást” folytattak a kormányzat vezetőivel, de azt az idő dönti majd el, hogy milyen konkrét megoldások lehetnek, amelyek „tényleg használnak az embereknek”.

A katolikus egyház több évszázados tapasztalatokkal rendelkezik a szociális szeretetszolgálat területén, ennek folytatását „minden egyéb körülménytől függetlenül” kötelességüknek érzik, mert „szükség, igény és emberi gondok bőven vannak”.

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője közölte: a tárgyaláson szóba került, hogyan tudnának az egyházak a kormány által létrehozott krízisalapban közreműködni. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a krízisalap részletei, gyakorlati megvalósítása még nem tisztázottak, nem szeretnék, ha az alap által „keltett konfliktusmezőbe bekeverednének az egyházak”. A krízisalap működtetésében az egyházi karitatív szervezetek szakmai tudásának kell érvényesülnie, ez viszont szükségessé teszi, hogy az egyházak által felhasználandó forrásokat különítsék el – hangsúlyozta.

Beszámolt arról, hogy az MEE kezdeményezte a kormánynál: a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási lehetőségét terjesszék ki a többi adónemre is. Ennek részleteit a szakemberekre kell bízni, amire a miniszterelnök ígéretet tett – mondta. Azt is kérték, hogy a természetbeni adományokat sújtó adókat szüntessék meg, ami viszont Bajnai Gordon szerint visszaélésekre, csalásra adhat okot – közölte Prőhle Gergely.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a vallási szervezet ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy a megbeszélésen világossá vált: az állam nem várja el az egyházaktól, hogy a krízisalapot támogassák, „inkább annak az útját keresik, hogy milyen módon történhetne meg a felhasználás az egyházak segítségével”. Megemlítették, hogy ennek két formája merült fel: egyrészt az egyházak híveik előtt tegyék nyilvánvalóvá, hogy fordulhatnak a krízisalaphoz, és segítenek a hivatalos nyomtatványok kitöltésében, másrészt a krízisalap felhasználását ellenőrző, esetlegesen felállítandó testületben vegyenek részt az egyházak.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a megbeszélés után elmondta: a kormány hiteles és pontos tájékoztatását szeretnék hallani a krízisalapról. Meglátása szerint a kormánynak, ha számít az egyházak közreműködésére a krízisalapban, először egyeztetnie kellett volna velük. Az MRE-nek megvannak a maga csatornái, amelyeken keresztül végzi a karitatív munkát. Úgy fogalmazott, hogy a társadalmi szolidaritással és az elesettek megsegítésével összefüggésben „nem szükséges bennünket sem kioktatni, sem erre emlékeztetni, mert ezt tesszük”. „Sokatmondó tényként” értékelte, hogy öt év telt el azóta, hogy az ország miniszterelnöke leült a történelmi egyházak vezetőivel tárgyalni. „Van mit végiggondolni ebben a kapcsolattartásban” – jelentette ki.

(MTI)