A Heti Válasz csütörtökön megjelenő számában tíz épületegyüttes használati jogának megvásárlási szándékáról írt, a TV2 Tények című szerda esti hírműsorában hat-nyolc kastélyról beszéltek, megemlítve, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) júniusban összesen tíz esetben kérte a felszabadítást. Egy francia befektető társaság szeretné megszerezni tíz állami tulajdonú kastély vagyonkezelői jogát, és így az épületek magánhasznosításának jogát – írja a Heti Válasz csütörtökön megjelenő számában. Mint olvasható, a lap birtokába került a Compagnie des Chateaux d’Europe Centrale (CCEC) nevű francia befektető társaság fejlesztési dokumentuma, „melynek ütemtervéhez igazodva a kormányzat hozzájárulna tíz állami tulajdonú kastély vagyonkezelő jogának megváltoztatásához, vagyis az épületek magánhasznosításához”. A lap azt ígérte: csütörtöki írásából kiderül, hogy „a mintegy negyven közép-európai kastélyépület szállodaláncba fűzésén ügyködő CCEC a »modern fényűzés« szabályai szerint alakítaná át a kastélyokat, melyhez jórészt európai uniós forrásokat hívna le. Vagyis a franciák nem (kizárólag) magán-, hanem Magyarországnak szánt közösségi pénzeket használnának fel a projektjükhöz”.
A lap szerint összefonódások vannak az ügyben: mint írják, a CCEC projektcsapatának egyik magyar tagja „az a Gölöncsér József, aki a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején a kastélybiznisszel foglalkozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jogelődjénél, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nél vállalt igazgatósági tagságot”. Hozzátették: Gölöncsér Józsefet 2008 októberében – a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium külgazdasági referenseként – ki is tüntette Bajnai Gordon, a tárca korabeli irányítója. „Noha a sajtóban többnyire Tátrai Miklóst, az MNV vezérigazgatóját nevezik a műemlék-kiszervezés motorjának, a CCEC 2008 decemberében Veres János akkori pénzügyminisztert kereste meg ajánlatával” – írta a lap. A Heti Válasz úgy tudja, „a franciák idén márciusban már 6-8 épületegyüttes megszerzésében (és kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánításában) reménykedtek, köszönhetően annak, hogy – mint egy feljegyzésben írták – »kiváló kapcsolatot alakítottunk ki Kovácsné Egedi Évával«”.
A lap emlékeztet rá: Kovácsné Egedi Éva a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főosztályvezetője, akit a Népszabadság Tátrai Miklós lehetséges utódjaként emleget a vagyonkezelő élén.
A TV2 Tények című hírműsora arról számolt be, hogy a francia cég hat-nyolc kastély használati jogát akarja megvenni. A minisztérium csak egyet ismer el hivatalosan, a vagyonkezelő mégis tíz kastély felszabadítását kérte, igaz, nyílt pályázattal – hangzott el. Mint elmondták, egy a Tények birtokába került e-mail szerint azonban a Pénzügyminisztérium ehhez nem ragaszkodott. A füzérradványi Károlyi-kastély lenne az első abból a hat-nyolc épületegyüttesből álló szállodaláncból, amelyet a francia cég építeni akar. A vállalat képviselője – mint elhangzott – 2008 decemberében találkozott Veres János akkor pénzügyminiszterrel, és a füzérradványi kastély használatba vételét vetették fel.
A Tények szerint a részletekről a vagyongazdálkodási főosztályvezetővel tárgyaltak, és egy három hónappal későbbi levélben azt írták: „kiváló kapcsolatot alakítottak ki vele (...), de erőfeszítései ellenére nem valószínű, hogy a szerződést tető alá lehetne hozni a megjelölt és a franciák által is óhajtott március végi vagy április elejei határidőre”. Az elmúlt egy-másfél évtizedben több száz millió forintot fordított az állam a füzérradványi Károlyi-kastély állagának óvására, felújítására, a Zemplén egyik gyöngyszemének tartott műemlék kiemelkedő idegenforgalmi látványosságára, amire a jövőben még inkább támaszkodnia lehetne a térségnek – mondta el Hörcsik Richárd (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője. A képviselő tájékoztatása szerint gróf nagykárolyi Károlyi László, a kastély egykori tulajdonosának leszármazottja korábban azt közölte: egy francia befektetői csoport 35 millió eurót invesztálna a kastély fejlesztésébe, hogy az többcsillagos szállodává váljék. „A gróf úrnak ez a szándéka rendkívül tiszteletre méltó, hogy az ősi kastély kálváriája lezáruljon és végre újuljon meg.”
Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a befektetőnek valóban van-e erre pénze – tette hozzá a képviselő. Mert ha a hírek szerint a külföldi vállalkozó nem a saját tőkéjét teszi bele a fejlesztésbe, hanem uniós és egyéb hazai pályázati forrásokra alapozva akarja azt megvalósítani, akkor ezt a térség más gazdasági szereplői vagy állami cég is meg tudná tenni. Hörcsik Richárd elmondta: természetesen „történnie kell valaminek a kastéllyal”, mert az épület felújított állapotban emelhetné igazán a térség turisztikai attrakcióját, különösen annak ismeretében, hogy a közeli Kassa 2013-ban Európa kulturális fővárosa lesz, tehát ezzel Zemplén, Abaúj idegenforgalmi vonzereje növekedhetne. „A kastély bújtatott privatizációját egyáltalán nem, viszont hosszú távú bérletét megfelelő garanciák alapján támogatni tudnám” – szögezte le Hörcsik Richárd, megjegyezve: amennyiben a kastély hasznosítása munkahelyeket teremtene a térségben és növelné az idegenforgalmi vonzerőt, abban az esetben természetesen maga is lobbizna érte. Ám azt, hogy egy befektetőcsoport úgy fejlesszen itt, mint a közeli László-tanyai vadászkastély esetében történt, hogy annak hasznát sem a térségben élők, sem pedig turizmusa ne élvezhesse, elutasítja – tette hozzá a képviselő. A füzérradványi kastély jelenleg állandó, illetve ideiglenes kulturális rendezvényeknek, művészeti fesztiváloknak ad otthont, évente csaknem 250 ezren keresik fel, rekonstrukciója folyamatos.
(MTI)
Kapu Tibor
Ezért hihetetlenül jó magyarnak lenni
