Vajda László az országos és megyei kisebbségi vezetők részvételével tartott konferenciát követő sajtótájékoztatón elmondta: a kisebbségi választáson csak akkor gyakorolható a választójog, ha előzetesen jegyzékbe veteti magát a választásra jogosult. A kisebbségi vezetők szerint a jegyzék készítése „megalázó” és megkülönböztetésre ad lehetőséget, ugyanis a kisebbség számára nem ellenőrizhető, hogy megtörtént-e a jegyzék megsemmisítése – hangsúlyozta. A regisztráció miatt csak az adminisztratív úton névvel rögzített személyek választhatnak és válnak választhatóvá. Sokan nem merik magukat felvetetni a jegyzékbe, így nem gyakorolhatják a jogukat az őket leginkább érintő kérdésekben – jegyezte meg a bizottság elnöke.
Hozzátette: a kisebbségi vezetők szerint ellentmondásra ad okot, hogy lakosságszámtól függetlenül 30 fő szükséges a kisebbségi választás kiírásához. Később viszont már nem szükséges részt venniük a szavazáson, így egyesek akár „családi körben” is dönthetnek az öt képviselő személyéről. Mint fogalmazott, helytelen az a gyakorlat is, hogy a választáson csak akkor válhat valaki jelöltté, ha már szerepel a kisebbségi választói névjegyzékben és felkerül egy szervezet listájára is. Szerintük meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy független jelöltként is indulhassanak a kisebbségi választáson.
A konferencián javaslat hangzott el a kisebbségi önkormányzati elnökök és képviselők visszahívásáról is. Eszerint a testületnek legyen lehetősége a visszahívásukra, ha nem megfelelően végzik a munkájukat, büntetőeljárás vagy vádemelés van ellenük. Vajda László kitért arra, hogy a konferencián javasolták a feladat alapú pályázatok eltörlését is. A kisebb települési önkormányzatoknak ugyanis szerintük kevesebb esélyük van sikeres pályázatok benyújtására, mint a megyei jogú városi önkormányzatoknak.
(MTI)
felsőoktatás
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
