Szekeres Imre a helyi általános iskola előkertjében tartott ünnepi beszédében hangsúlyozta: minden elesett katona hős, hiszen a háborúk céljai különböznek csupán, a veszteség fájdalma minden oldalon azonos.
Az eseményen részt vett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság nagykövete is. Greg Dorey magyarul szólva az érdeklődőkhöz elmondta: mély meghatottsággal tett eleget a szoboravatást előkészítők meghívásának. Megindító e kezdeményezés, mely nem csupán a lelőtt bombázó személyzetének állít emléket.
„Azok a hősök, akik egy ellenséges országban vesztették életüket, ma egy testvéri ország temetőjében nyugszanak.” Az Egyesült Királyság és a Dél-Afrikai Köztársaság hálás az emlékmű létrehozóinak. Napjainkban e két ország és Magyarország ugyanazon az oldalon állnak, s ennek tudatában az itt lezuhant öt katona halála sem volt hiábavaló – tette hozzá. Az emlékmű egy betonalapzatba ágyazott embermagasságú diófacsonk, amelynek ágaira áldozatok neveit őrző bronztáblákat helyeztek. A bronztáblák előállítási költségét a helyi képviselők adták össze.
A katonai repülőgép lezuhanásának körülményeit a hadtörténelem iránt érdeklődő Dávid Áron helyi képviselő derítette ki. Az átnézett dokumentumok szerint a brit légierő gépei 1944. augusztus 22-én azt kapták parancsba, hogy támadják meg Budapestet és a miskolci rendező pályaudvart. A lezuhant repülő az olaszországi Foggia melletti Tortonella nevű repülőtérről szállt fel, és feltehetően még célpontja elérése előtt találatot kapott, úgy repült tovább. A Wellington Mk X típusú bombázó a jászsági falu felett felrobbant, darabjai szétszóródtak, és több tanya udvarába is beestek.
A katonákat a jászszentandrási temetőben kaptak nyughelyet, a háború után a holttesteket exhumálták, és Solymárra, az angol katonai temetőbe szállították.
(MTI)
nagykövetség
Gyanús küldemény érkezett egy nagykövetségre
