Évi 70 milliárd hálapénzt eredményezett a liberális egészségpolitika

A magyarok évente 73,4 milliárd forint hálapénzt adnak az egészségügyi ellátás különböző szintjein, jobb ellátásban bízva – derült ki a Patika Egészségpénztár és a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének a Corvinus Egyetem marketing tanszékének munkatársaival közösen készített felméréséből, amelyet kedden ismertettek Budapesten.

A 2200 ember megkérdezésén alapuló kutatásból kiderült, hogy kórházakban adták a legtöbb hálapénzt, a legkevesebbet a gyógyszertárban „hálálkodtak” az emberek. A kutatók megjegyzik, hogy a patikai hálapénz a kisvárosok lakóira jellemző inkább, legalábbis ők többet fordítanak ilyen célra. A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, közülük mindössze 1 százalék adott pénzt.

A háziorvost a megkérdezettek 78 százaléka kereste fel, közülük 19 százalék adott pluszpénzt, a rendelőintézetet felkeresők 68 százalékából 22 százalék adott hálapénzt. Kórházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember nyilatkozott úgy, hogy adott pénzt. A hálapénz mértékét vizsgálva nagy a szóródás az összegeket nézve, de átlagosan 28 500 forintot adtak az emberek a kórházban.

A legkisebb adott összeg ezer, a legmagasabb pedig 500 ezer forint, de az egyes kórházi beavatkozásokat nem rangsorolták a kutatók. Az egyes esetekben adott hálapénz nagysága függ az egy főre eső jövedelemtől; minél magasabb a jövedelem, annál inkább hajlandók az emberek hálapénzt adni. A válaszadók fele érezte úgy – derült ki –, hogy kórházi ellátása attól lett jobb, hogy hálapénzt adott. A kutatók azonban megjegyzik: az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről még annak igénybevételét követően is nehéz laikusként véleményt formálni. A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták: a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.

(MTI)