Századvég–Forsense: kifejezetten rossz a közbiztonság

Az ország közbiztonságáról alkotott kép továbbra is lesújtó, míg helyben, a saját lakókörnyezetre vonatkozóan annak megítélése kedvezőbb. A Századvég–Forsense által megkérdezettek szerint a közbiztonság helyzetére a szociális feszültségek, valamint az elszegényedés gyakorolják a legnagyobb hatást.

MNO
2009. 10. 05. 13:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Századvég–Forsense választáskutatási programja szeptemberben – április után – ismét vizsgálta a magyar társadalom közbiztonságról alkotott véleményét. Az áprilisi adatokhoz hasonlóan továbbra is kifejezetten kedvezőtlen a közbiztonság állapotának társadalmi megítélése.

Egy 100 fokú skálára vetítve az ország közbiztonságának értékelése a 40 pontot sem éri el, másképpen fogalmazva: 100 válaszolóból legalább 40 rossznak vagy kifejezetten rossznak értékeli a helyzetet. További 47 százalék közepes értékelést ad, a közbiztonság helyzetét országos szinten jóra vagy kiválóra értékelők aránya mindössze 11 százalék. Szemben a közéleti, társadalmi problémákat feszegető kérdések többségével, a közbiztonsággal kapcsolatos téma esetében kifejezetten alacsony a bizonytalanok és a válaszmegtagadók aránya (mintegy 3 százalék). A közbiztonság ügye tehát alapvetően mindenkit érdekel.

Helyben jobb

Az országos közbiztonsági helyzet megítélése az átlagot nézve Budapesten és a 2000 főnél nagyobb községekben a legrosszabb (36 pont). Az országos közbiztonsági állapotok vonatkozásában a legkedvezőbb véleményeket ugyanakkor a megyeszékhelyeken élők esetében regisztrálta a Századvég (41 pont).

Saját lakhelyük közbiztonságát illetően az állampolgárok általában jóval kedvezőbb véleménnyel vannak. A helyi szintű közbiztonság értékelése átlagosan 57 pont, ami közel másfélszerese az országos esetében mértnek. Az országos közbiztonsággal kapcsolatban a pozitívan vélekedők 11 százaléknyian, a helyi viszonyokról hasonlóan gondolkodók már 46 százaléknyian vannak. Helyi szinten a legmagasabb biztonságérzettel a 2000 főnél nagyobb községek lakói rendelkeznek (60 pont), míg a helyi közbiztonság érzete a kisebb városokban a legrosszabb (54 pont).

Feszültségek, szegénység

Az állampolgárok relatív többségének véleménye szerint a közbiztonság helyzetére a szociális feszültségek és az elszegényedés gyakorolják a legnagyobb hatást (44 százalék). Az összes többi szempont, így az etnikai konfliktusok (15 százalék), a rendőrség állapota (11 százalék), az elit példamutatásának hiánya (9 százalék), valamint a szervezett bűnözés (8 százalék) ehhez képest jelentősen kevesebb említést kapott. Míg az iskolai végzettség növekedésével a vélemények egyre differenciáltabbak lesznek, addig az alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadóknál egyértelmű, 50 százalék feletti a szociális feszültségek és az elszegényedés magyarázatként való említésének aránya.

Az adatok elemzése alapján úgy tűnik, hogy a magyar társadalom a jelenleginél határozottabb büntetőpolitikát, a bűncselekmények erőteljesebb szankcionálást kívánja (44 százalék). Mintegy egyharmaduk szerint a kormánynak határozottabb rendvédelmi politikát kell folytatnia (36 százalék). A kérdésre válaszolók 18 százaléka szerint növelni kell a rendőrség állományát. E tekintetben a Fidesz és a szocialista szavazók véleménye között szinte alig van eltérés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.