A zárószavazást két héttel elhalasztották, mert az MSZP még egyeztetett a fogyatékosokat képviselő szervezetekkel. A kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány szerint a kabinet felhatalmazást kap arra, hogy kidolgozzon egy mintavételen alapuló adatgyűjtési programot a fogyatékossággal összefüggő adatok összegyűjtésére 2010. szeptember 30-ig. A kormány erről előzetesen egyeztet a fogyatékosok társadalmi és érdekképviseleti szervezeteivel. Sólyom László államfő egyik aggálya éppen erre a kérdésre vonatkozott: nem értett egyet azzal, hogy nem gyűjtenének a fogyatékosságra, valamint a termékenységre és az egészségi állapotra, illetve a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt.
A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség. A kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány részben orvosolná az államfő által felvetett problémákat, így a kisebbséghez tartozás helyett a hovatartozásról és az anyanyelvről kérdeznének a népszámláláson, és a termékenység is felkerül a megadandó adatok közé. Nem szerepel azonban az adatkörök között a vallás és az egészségi állapot. Zárószavazás lesz az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról, amely a helyközi közlekedési rendszer fenntartható működési feltételeit teremti meg, új struktúrát alakít ki a közszolgáltatások meghatározásában, valamint integrált rendszerként kezeli a vasúti és a közúti közlekedés rendjét.
Szintén döntenek a képviselők a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvények módosításáról, amelyek elsősorban a büntetett előélettel kapcsolatos foglalkoztatási feltételek pontosítását szolgálják. A javaslat egységesen szabályozza a büntetlen előélet igazolásának rendjét, így egyebek mellett azt is, hogy a foglalkoztató miképp jogosult ellenőrizni a foglalkoztatott, illetve a munkakörre jelentkező büntetőjogi előéletét. A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával módosul a sporttörvény is. Jóváhagyása esetén jövő év januárjától nem kaphat életjáradékot az az olimpiai érmes sportoló – sem edzője, vagy özvegye –, akit szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt a bíróság, vagy a járadékra jogosító helyezését – például doppingolás miatt lefolytatott eljárás eredményeként – később elveszíti. A módosítás érinti Farkas Péter birkózót, 1992-es olimpiai bajnokot, aki kábítószerügyének elsőfokú ítélethirdetése előtt kisétált a tárgyalóteremből és azóta sem találja a rendőrség.
Két, a fegyveres szervekkel kapcsolatos törvénymódosításról is zárószavazás lesz. A hivatásos és szerződéses katonákról szóló törvény módosítása elsősorban azt tartalmazza, hogy parancsnoki engedélyhez kötnék az egyenruha viselését a gyülekezési jog alá tartozó rendezvényeken, valamint korlátoznák a csatlakozási lehetőséget szervezett politikai közösséghez. A módosítás lehetővé tenné azt is, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szolgálati időként számítsák be az állomány aktív katonái szakközép-iskolai idejét. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása a nyugállományba helyezett rendőrök határozott idejű visszafoglalkoztatásának törvényi kereteit teremti meg. Tartalmazza ezen kívül a részben vagy egészben készenléti beosztásban szolgálatot teljesítő tűzoltók túlszolgálat felett teljesített szolgálatáért járó díjazás szabályait, amely a jelenleg is folyó tűzoltóperek számának csökkenését eredményezheti.
A parlament hétfőn a határozathozatalok után kezdi tárgyalni azt az MSZP–Fidesz–KDNP által közösen benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, amelyben a Ház felkéri a kormányt arra, hogy dolgozza ki a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatot és azt 2012. december 31-ig terjessze be. A törvényjavaslatnak az indítvány szerint 2014-ig hatályba kell lépnie.
A Ház kedden kezdi meg a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitáját, amelynek célja, hogy a szabályozás érdemben is megújítsa, a 21. századi igényekhez és technikai lehetőségekhez igazítsa a hagyatéki eljárás lefolytatását. A hagyatéki eljárás szabályait jelenleg rendelet tartalmazza, az igazságügyi tárca szerint viszont törvényi szintű szabályozásra van szükség.
(MTI)
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
