„Nem jó válságkezelés az, ami súlyosbítja a szegénységet”

A gazdasági válság kezelésekor nem vigyáztak eléggé a szegényekre és a gyermekekre, ezért azonban nem feltétlenül csak az állam a felelős, mert az ország mozgástere meglehetősen szűk – mondta Ferge Zsuzsa szociológus csütörtökön Budapesten.

„Nem jó válságkezelés az, ami súlyosbítja az egyenlőtlenséget és a szegénységet” – mutatott rá a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gyermekszegénység elleni programjának vezetője a komplex gyermekszegénység elleni programot megvalósító kistérségek első országos találkozóján. Utalt arra a Nobel-díjas közgazdászok által készített tanulmányra, amely megállapította: a vizsgált 42 országból 35-ben a gazdasági válságot nem tudták hatékonyan kezelni, erősödtek a társadalomra gyakorolt kedvezőtlen hatások.

Ferge Zsuzsa megjegyezte: „most nagyon sokáig nehéz lesz segíteni a gyermekszegénységen”, reményt adhat azonban az, hogy a komplex kistérségi programok felzárkóztatják majd a hátrányos helyzetű kisrégiókat. Mindezt a Legyen jobb a gyermekeknek! elnevezésű, 2007 májusában elfogadott országgyűlési határozat is szorgalmazta – tette hozzá.

A professzor kitért arra, az egyik legfontosabb cél az, hogy egy generáció alatt „a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységi aránya”. Amit ezzel összefüggésben szintén el kell érni az az, hogy „ne termelődjön újra a gyermekszegénység”. Ennek felszámolása komplex kérdés, mert ehhez egyebek mellett a foglalkoztatást, a lakáskérdést, az egészségügyi viszonyokat és a táplálkozási szokásokat is meg kell javítani – világította meg. Minél rosszabb helyzetben van valaki, felzárkóztatása érdekében annál több szolgáltatásra van szüksége, például dajkára, óvónőre, szociális munkásra. Ugyanakkor minden gyermek hordoz magában értékeket, csak ki kell tudni hozni belőle. Az a kormányzati döntés azonban, hogy takarékosságból egyes iskolákban 25-30 százalékkal megnövelték az osztálylétszámot, nem volt helyes, ez is elősegítheti a szegregációt – vélekedett.

Megfogalmazása szerint „kevés a remény arra, hogy bármelyik politikai erő belássa, nem lehet a gyermekek által felhalmozott hátrányt behozni, ha közben az iskolákat költségvetési megszorítások sújtják”. Aggodalmának adott hangot ezzel kapcsolatban amiatt, hogy a diákok 20 százaléka úgy hagyja el az iskolát, hogy nincs piacképes tudása. Ugyanígy vélekedett arról az adatról is, hogy az általános iskolát végzett tanulók negyede funkcionális analfabéta. Ferge Zsuzsa arról is beszélt, hogy a felméréseik alapján magukat romának vallók mindössze 13 százaléka tartozik a nem szegény kategóriába, viszont a szegényekhez tartozók fele nem mondta magát romának.

(MTI)