időjárás 6°C Miklós 2022. december 6.
logo

Nem tilthatjuk meg nekik: adataink újra „pártkezekben”

MNO
2010.01.24. 09:09

Az áprilisi országgyűlési választáson induló jelöltek, jelölőszervezetek március 22-e után kaphatják meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, amennyiben ezt kérik és fizetnek érte.

A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az országgyűlési választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. Az adatokat a jelölteknek és a pártoknak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) , illetve a helyi jegyzőtől kell igényelniük.

A díjfizetés mértékéről a 10/1998. (akkori) belügyminisztériumi (BM) rendelet rendelkezik: e szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. Az adatokért a tavalyi európai parlamenti választáskor is ugyanennyit kellett fizetni. A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a jelöltek és a pártok szavazóköri bontásban. Az adatokat szintén csak március 22-étől kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül, ez sem változott tavalyhoz képest.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján az állampolgárok megtilthatják, hogy adataikat marketingcélra kiadja a KEK KH, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. E miatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását.

Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos 2002-ben vizsgálta a kérdést, és megállapította: indokolatlan, hogy a polgárok adataik marketingcélokra történő kiadását megtilthatják, de a kampánycélra kiadást nem. Petrétei József akkori igazságügyi miniszter 2006. június 13-án benyújtotta az Országgyűlésnek a pártfinanszírozásról és a választási eljárásról szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatát, amelyben szerepelt, hogy a pártoknak a jövőben nem lehet átadni azoknak a választópolgároknak az adatait, akik azt megtiltották, és ezek a választópolgárok a jegyző által kiadott névjegyzék-kivonaton sem szerepelhetnek. A törvénymódosítást az előterjesztő 2007. október 15-én visszavonta.

Jóri András jelenlegi adatvédelmi biztos még a választás kitűzése előtt ajánlást adott ki a választási kampánnyal kapcsolatos adatkezelésről, és felhívta a jogalkotót, hogy változtassa meg a jogszabályt és tegye lehetővé, hogy az állampolgár megtilthassa, hogy a pártok a kapcsolatfelvétel céljából a lakcímadatait megkaphassák.

(MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.