A Választási eljárásról szóló törvény (Ve.) szerint minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. (A független jelöltek a jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek.) A költségvetési támogatásra országosan fordítható pénzeszköz összegét az Országgyűlés állapítja meg, ez 2005-ben 100 millió forint volt. Tekintettel arra, hogy egy parlamenti választásnál mintegy 4000 jelölt van, ez jelöltenként körülbelül 20 ezer forint költségvetési támogatást jelent.
Emellett – ugyancsak a Ve. alapján – a független jelöltek, illetve a jelölőszervezetek a választásra jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak, de legfeljebb (a maximálisan megszerezhető mandátumok számának megfelelően) 386 millió forintot. Minden jelölőszervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított pénzek, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. Az Állami Számvevőszék pedig a választást követő egy éven belül a pénz felhasználását ellenőrzi a képviselethez jutóknál.
A jogszabály szerint az a jelölőszervezet vagy független jelölt, aki a jogszabályi előírást megsértette, köteles a túllépés értékének kétszeresét a központi költségvetésnek befizetni. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint a pártok magánszemélyektől, jogi személyektől elfogadhatnak támogatást. Az 500 ezer forint feletti adományok esetén a pártok a támogató nevét kötelesek minden év április 20-ig a Magyar Közlönyben – a pénzügyi beszámolóban – közzétenni. Az Állami Számvevőszék 1998 óta jelzi, hogy nem tudja teljes mértékben betölteni a választási kampány átláthatóságával kapcsolatosan azt a szerepet, amelyet az alkotmányos szabályozás megkívánna. Rendszeresen felhívja a figyelmet arra is, hogy a választási kampányra fordítható kiadásokra, ezek ellenőrzésére vonatkozó hatályos szabályok korrupciós kockázatot jelentenek, és nem segítik maradéktalanul a választási eljárásról szóló törvényben rögzített alapelvek érvényesítését. Az ÁSZ visszatérően javasolja a kormánynak, hogy teremtse meg a kampányfinanszírozás átláthatóságát, ellenőrizhetőségét biztosító átalakításokat.
Az Országgyűlés februárban kétszer kétnapos ülést tart, a képviselők ekkor utoljára dönthetnek még a parlamenti választások előtt a kérdésben. A Ház előtt egy MSZP-s és egy fideszes kampányfinanszírozási javaslat is fekszik. A Tóbiás József (MSZP) által jegyzett, korábban a Trancparency International és a Freedom House által megfogalmazott, a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló javaslat azt szorgalmazza, hogy a választást a szavazást megelőzően 60 nappal kell kiírni. A választási kampány a választás kitűzésének napjától a szavazást megelőző nap 0 óráig tart; a jelöltekre a jelölőszervezetek legfeljebb 5 millió forint költhetnének, ezt az összeget 2011-től a fogyasztói árindexszel évente kell növelni. Létrejönne a kampányszámla, és kampányidőszakon kívül politikai hirdetés nem lenne közölhető. A műsorszolgáltatók politikai hirdetést csak a választást megelőző 21. napot követően sugározhatnának. A szocialisták törvényjavaslata – elfogadása esetén – a kihirdetését követő 30. napon lépne hatályba.
A Fidesz-KDNP önálló javaslatot terjesztett be a kérdésben. A javaslat szerint a választást legkésőbb 30 nappal a szavazás napja előtt kellene kitűzni. Az ellenzéki frakciószövetség is létrehozná a kampányszámla intézményét, de nem emelné a jelöltekre költhető egymillió forintos összeget, és megtiltaná, hogy az országos kereskedelmi műsorszolgáltatók a kampány ideje alatt politikai hirdetést tegyenek közzé. A Fidesz-KDNP kötelezné a kormány tagjait, hogy a választási kampány ideje alatt a választással kapcsolatos kiadásaikat jelölőszervezetük kampányszámlájáról történő átutalással egyenlítsék ki a központi költségvetésnek. Az ellenzéki javaslat a kihirdetése napján lépne életbe.
(MTI)
