Élen a Fidesz–KDNP, messze mögötte kullog az MSZP és a Jobbik

Az Ipsos által végzett közvélemény-kutatás szerint messze az élen jár a Fidesz–KDNP, akire a biztos szavazók 64 százaléka szavazna. Őket követi a Jobbik, akikre a biztos választók 13 százaléka adná le a voksát. Az MSZP-re egy hajszállal kevesebben szavaznának. A kisebb pártok közül pedig az LMP az esélyesebb arra, hogy sikerrel vegye az ötszázalékos küszöböt. • Sorsdöntő a választás, az emberek nagy többsége változást akar

Az MR1-Kossuth Rádió megbízásából készült közvélemény-kutatásban az összes megkérdezett 37 százaléka mondta, hogy a Fidesz–KDNP-re adja voksát, de a biztos szavazói, biztos pártválasztói körben ez már 64 százalékot jelenthet – ha valóban elmennek szavazni és a Fidesz–KDNP-t támogatják, akik most ezt ígérték. Az MSZP a teljes népességben 9 százalékra, a biztos szavazók, biztos pártválasztók körében 12 százalékra számíthat.

A Jobbikra 8 százaléknyian adnák voksukat, de az elkötelezettebb választók körében 13 százalék a párt támogatottsága. Az LMP a választók 4 százalékára, a biztos szavazók, biztos pártválasztók 5 százalékára számíthat. De mintavételi hiba és a listaállítás bizonytalanságai miatt épp olyan nehéz megjósolni a szereplését, mint az MDF-ét, mely párt a népesség 3 százalékának szimpátiáját nyerte meg, ami a biztos szavazók, biztos pártválasztók körében 4 százalékot ér. Más pártok a közelében sincsenek az 5 százalékos határnak. A lakosság 36 százalékának viszont nincs választott pártja, vagy nem mondja meg, melyik az.

A Fidesz–KDNP széles körű támogatottságát jól mutatja, hogy jelenleg messze a legkevésbé elutasított pártnak számít, csak a választók szűk egyharmada mondta, hogy semmiképpen sem szavazna rá. A másik négy vizsgált párt esetében ez az aránya 65–70 százalék.

A vezető ellenzéki pártszövetség erejét mutatja az is, hogy nemcsak a biztosan rá szavazók vannak összesen is többen, mint más pártok támogatói, de más pártoknál körülbelül másfélszer annyian, 27 százaléknyian vannak azok is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy rá szavazzanak. Ez a nagyon tágan értelmezett tartalék – inkább csak nem kizáró, nem elutasító kör – a másik négy vizsgált párt esetében 18–21 százalék.

A Jobbik a választók 8 százalékának választott pártja, de az elkötelezettebb szavazók körében 13 százalékos a támogatottsága. 12 százaléknyian mondták, hogy jó lenne, ha kormányt alakítana, ennél is többen, 18 százaléknyian örülnének, ha bejutna a parlamentbe. Ezzel szemben 30 százalék semmiképpen sem szeretné, ha ez bekövetkezne.

A Jobbik az átlagosnál népszerűbb a férfiak (11 százalék), a 30 év alatti fiatalok (18 százalék), valamint a tanulók körében (23 százalék). Ezzel szemben az idősek, a nyugdíjasok és a nők körében alacsony, legfeljebb 5 százalékos a támogatottsága. A pártra szavazók táboránál jóval többen vannak, akik örülnének, ha bejutna a parlamentbe. A férfiak 24 százaléka, a 30 év alattiak 27 százaléka, a foglalkoztatottak 22 százaléka, a tanulók 30 százaléka nyilatkozott így. De a Fidesz–KDNP-re szavazók 21 százaléka is így nyilatkozott.

Az életkor és az iskolai végzettség emelkedésével viszont nő azoknak az aránya, akik semmiképpen sem szeretnék a radikális pártot a parlamentben látni: a 60 év felettiek 44 százaléka, a diplomások 45 százaléka mondta ezt. De hasonlóan nyilatkozott a nyugdíjasok 43 százaléka is. A Fidesz–KDNP-szavazók 22 százaléka nem örülne a Jobbik parlamentbe jutásának, vagyis körülbelül ugyanannyian, mint amennyien szívesen látnák ott. Az MSZP, az LMP és az MDF szavazóinak túlnyomó többsége, 65-69 százaléka viszont nem szeretné, ha párt bejutna a parlamentbe.

A Jobbik és a Fidesz viszonyára jól rávilágít, hogy azok, akik azt szeretnék, hogy a Jobbik kormányt alakítson, 48 százalékban azt támogatnák, ha egyedül tenné ezt, 52 százalékban viszont más párttal együtt látnák szívesen kormányon. Kívánatos koalíciós partnerkén legtöbben, 47 százaléknyian a Fideszt jelölték meg, más pártokat csak legfeljebb tizedennyien említettek. A Fidesz–KDNP-szavazók 9 százaléka is szívesen venné, ha a Jobbik kormánypárt lenne az áprilisi választások után.

A Jobbikra szavazók egytizedének Orbán Viktor a legszimpatikusabb a pártok listavezetői közül, míg a Fidesz–KDNP táborából csak 1 százaléknyian jelezték, hogy Vona Gábor a legrokonszenvesebb listavezető számukra.

A szavazótáborok esetleges átszavazása viszont inkább a Jobbiknak kedvezhet. A Fidesz–KDNP-szavazók közül 20 százaléknyian mondták, hogy elképzelhetőnek tartják, hogy a radikálisabb pártot támogassák, míg a Jobbik-szavazóknak 32 százaléka tartja hasonlóan elképzelhetőnek, hogy a legnagyobb ellenzéki pártra adja voksát. Mivel a Fidesz–KDNP tábora jóval nagyobb, mint a Jobbiké, ha minden Fidesz–KDNP- és Jobbik-szavazó, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a másik jobboldali pártra szavazzon, át is szavazna, akkor a Fidesz-szavazók 20 százaléka lényegesen több voksot hozna a Jobbiknak, mint a Jobbik-szavazók 32 százaléka. S még ha az átszavazás ennél jóval kisebb mértékben is jelenik meg, de a tendencia hasonló, akkor az egyértelműen a Jobbiknak jelent további szavazatokat.

(MR)