Az Orbán-kormány oktatási minisztere az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy az állami szerepvállalás az elmúlt nyolc évben radikálisan csökkent, ami az intézmények fenntartását hátrányosan érintette. Példaként említette, hogy az elsős gyerekek után járó normatíva 2002 szeptemberében 185 ezer forint volt, most januártól 320 ezer forintnak kellene lennie, ezzel szemben csupán 132 ezer forint. Reálértékben a felére, nominálisan 30 százalékkal csökkent a támogatás – mutatott rá a Fidesz alelnöke.
Mint mondta, a kormány az önkormányzatokra tolta át a terhek nagyobbik részét: a kabinet átlagosan negyven százalékot vállal a feladatok finanszírozásából, a fennmaradó rész az önkormányzatok és egyéb iskolafenntartók vállát nyomja. Ennek következményeként 1200–1300 feladatellátási hely szűnt meg az elmúlt években, és több mint húszezer pedagógust küldtek el. Méltánytalan és igazságtalan rendszer alakult ki, az oktatás az esélyteremtés eszköze lehetne a hátrányos helyzetűek számára, de Magyarországon pont ott nincs pénz, ahol nehéz sorsú emberek élnek – értékelte a fideszes oktatáspolitikus.
Elmondta: a mai, fejkvótaalapú támogatás helyett az ellátandó feladatot finanszíroznák, amelynek formája akár központi bérfinanszírozás is lehet. Azt szabályoznák, hány gyerek tanítása után lehet egy pedagógusstátuszt létesíteni. Ez változhatna intézménytípusonként és földrajzi régiónként, más lenne az arány a fővárosban és a kistelepüléseken, más lenne, ha hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáról van szó, és más átlagos környezetből érkezőknél. Az így alkalmazott pedagógusok bérét garantálná a központi büdzsé. Ezzel a rendszerrel minden pedagógus anyagi helyzete javulhatna – mutatott rá. E létszám felett még alkalmazhatnának további pedagógusokat az önkormányzatok, ezt azonban finanszírozni már nekik kellene. Az új rendszer költségei jelentősek, ezért bevezetni több esztendő alatt lehet – jegyezte meg.
Pokorni Zoltán a pedagógusok minősítéséről elmondta, tárgyilagos és nyilvános szempontok alapján kell értékelni a munkájukat. Szerinte ha ki akarnak törni abból a negatív spirálból, amiben ma az oktatás van, az alulfinanszírozottságból, a színvonaltalanságból, a fásultságból, akkor mérni és értékelni kell valamennyi szereplő munkáját. Hozzátette: modern, külső és belső szereplőkkel megvalósítandó értékelési, támogató rendszerben gondolkodnak.
A pedagógusjelöltek kiválasztása is megújítandó – jegyezte meg Pokorni Zoltán, aki a pedagógusképzés egészére kiterjesztené a – ma csak az óvónői és tanítói képzésben meglévő – felvételi alkalmassági vizsgát. Emellett úgy véli, hogy korábban, már az első év után szembesíteni kell a pedagógushallgatókat a tanítási gyakorlattal. Szerinte a pedagógusképzésben a jelenlegi kapacitás fele elegendő lenne. A finn minta alapján a legjobbak esetében a jelenlegi kezdőbérrel vetekedő ösztöndíjrendszert és garantált elhelyezkedést kínálnának fel a hallgatóknak.
Hozzátette: a végzés után lenne egy hároméves gyakornoki időszak, majd hatévente egy minősítési eljáráson esne át minden gyakorló pedagógus. Aki nem felel meg, az megkapná a támogatást ahhoz, hogy pótolja hiányosságait, s két év múlva ismét minősítenék. Pokorni Zoltán a kis iskolák megőrzését kiemelt célkitűzésnek nevezte. Mint mondta, a bérfinanszírozás jelentősen megemelné a központi költségvetésből származó forrásokat, emellett regionális szorzókat alkalmaznának, ami elsősorban a kis iskolákat preferálná kiemelt pedagógiai övezetként. Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltjének erre vonatkozó állítását vitatva cáfolta, hogy jelentős forrásokat lehetne megtakarítani a 200 fő alatti kis iskolák bezárásával.
A felsőoktatásról szólva azt mondta, ma is aláírná miniszterként a Bologna-dekrétumot. Jelentős korrekciók és kiigazítások kellenek ugyanakkor a rendszerben – jegyezte meg, hivatkozva arra, hogy ma az alapdiplomák jelentős részének nincs munkaerő-piaci, szakmai relevanciája. Szerinte azt a szerepet kell az alapdiplomának betöltenie, mint korábban a főiskolai diplomának. Szükségesnek tartotta a tanárképzésben az osztatlan képzés visszaállítását. Felül kell vizsgálni a magántőke bevonásával megkötött PPP-szerződéseket, születési körülményeik és tartalmuk egyaránt aggályos – mondta Pokorni Zoltán. Mint mondta, az egyetemek abba az irányba sodródnak, hogy nem tudják kifizetni a törlesztéseket. Közpénzről van szó, nem maradhat homályban semmi ezeknél a szerződéseknél – szögezte le.
Saját jövőbeni szerepvállalásáról azt mondta, nem feltétlenül kormányzati pozícióban gondolkodik. Legfontosabb feladatának most – és hosszabb távon is – a hegyvidéki polgárok képviseletét tartja, de emellett szívesen részt vesz a következő kormány oktatáspolitikai munkájában, ha azt a „Fidesz dominálja”. A miniszterelnök-jelöltek esetleges televíziós vitáját az országgyűlési választás két fordulója közötti időszakban tartja elképzelhetőnek, „bár nem vagyok biztos abban, van-e értelme egy ilyen vitának” – tette hozzá.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
