Az új kormány lezárta az elmúlt nyolc év kudarcos korszakát

A kormányzás első, bevezető, megalapozó szakasza véget ért – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Orbán-kormány első hatvan napját értékelve.• 1870 kilométert utazik a magyar répa a termőföldtől a húslevesig

MNO
2010. 07. 26. 15:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Navracsics Tibor a hétfői kormányszóvivői sajtótájékoztatón leszögezte: soha nem kértek száznapos türelmi időt, már a választások előtt azt mondták, hogy a lehető legrövidebb időn belül a lehető legnagyobb mértékű átalakítást akarják végrehajtani.

Az elmúlt hatvan nap kormányzása alatt lezártak egy régi, az elmúlt nyolc év kudarcos korszakát, és megnyitottak egy újat – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. A korszakzáró lépésekről azt mondta: elintézetlen ügyeket és elmérgesedéssel fenyegető társadalmi konfliktusokat oldottak meg. Az új korszak kapcsán pedig kiemelte, hogy annak meg kell hoznia a bővülést, a felelős gazdaságpolitikát, és meg kell jelenítenie az állampolgárok számára a kisebb, átláthatóbb, fegyelmezettebben működő államot.

Navracsics Tibor a régóta húzódó, most megoldott ügyek közé sorolta a kisebb parlament és a kevesebb önkormányzati képviselő ügyét. Hozzátette: az elsők között fogadták el azt az alkotmánymódosítást, amely maximum 200 főben határozza meg az Országgyűlés létszámát, és a ciklus második felére olyan választójogi törvény születhet, amelynek eredményeként 2014-ben 200 fős parlament ülhet össze.

A kevesebb önkormányzati képviselő kapcsán megjegyezte: ha nem hozzák meg az önkormányzati választások előtt az erről szóló törvényt, akkor a kormányoldalt kapkodással, agresszióval vádoló ellenzéki pártok ez ügyben „teszetoszasággal, mamlaszsággal, böszmeséggel” vádolták volna meg őket.

Az elmérgesedéssel fenyegető, de most megoldott társadalmi konfliktusok közé sorolta a miniszter a kettős állampolgárság ügyét és 2006. augusztus 20., illetve október 23. áldozatainak kártérítését. Szerinte mind a két ügyet az elmúlt nyolc évben rendezni lehetett volna: a kedvezményes honosítást most konszenzussal fogadták el, de megtehették volna ezt korábban is, ha az akkori kormánypártok és miniszterelnök nem folytatott volna gyűlölethadjáratot a határon túli magyar közösségek ellen, ha azt nem veszélyként, hanem lehetőségként jelenítették volna meg.

A kártalanításról a miniszter úgy vélekedett: már 2006 őszén léphetett volna az akkori kormány, amely titokban tudta, felelősség terheli, ezt azonban nem merte vállalni.

A miniszter a korszak szimbolikus lezárásának nevezte a nemzeti összetartozásról szóló törvényt és a trianoni emléknapról szóló döntést. Navracsics Tibor szerint korszakos fontosságú az elnevezés is, hiszen Trianon kapcsán nem a gyógyíthatatlan veszteségre utal, hanem a nemzeti összetartozásra, kifejezi azt a reményt és hitet, hogy a magyar nemzet a közép-európai összefogás révén, a saját hagyományaira támaszkodva ismét talpra tud állni.

A politikus a megoldott konfliktusok közé sorolta, hogy szeptember 1-jétől ismét lesznek megyei közigazgatási hivatalok. Az új korszakról szólva a miniszter kiemelte: annak alapdokumentumaként elfogadták a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, és gondoskodtak arról, hogy azon állampolgárok, akik érdeklődnek a nyilatkozat tartalma iránt, a kormányhivatalokban megismerhessék azt. A kormány beindította a közbiztonsági reformot – sorolta.

A gazdasági reform kapcsán pedig aláhúzta: az két nagy elemből áll, adóreformból és növekedést serkentő lépésekből. Előbbiről annyit mondott: arra a korábbi kijelentésükre támaszkodtak, miszerint a gazdasági válságból nem a megszorítások felé vezet az út, hanem az adórendszert kell megreformálni úgy, hogy minél több pénz jusson a termelőszférába. Ennek eredményeként, az első akcióterv részeként megszűnik tíz kisadó, a társasági adót 19-ről 10 százalékra csökkentik, január 1-jétől pedig fokozatosan bevezetik az egykulcsos adórendszert.

Az adórendszer radikális átalakítása a nyáron megkezdődik, és lépésenként elérhető, hogy pár éven belül a magyar adórendszer segítse az ország versenyképességét – hívta fel a figyelmet a miniszter. Navracsics Tibor a gazdasági növekedést szolgáló lépésekről szólva bejelentette: az héten meghirdetendő új Széchenyi-terv keretében újabb forrásokat csoportosítanak át a kis- és középvállalkozásoknak. Az állam átalakításával kapcsolatban pedig kitért arra, hogy cél a versenyképesebb közigazgatás megteremtése.

Ősszel törvényt terjesztenek elő a közigazgatási eljárások egyszerűsítéséről, ezt követően pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslataira támaszkodva a büntető- és a polgári eljárásban egyszerűsítéseket iktatnak törvénybe. Hozzátette: ősszel készítik elő a jogszabályi alapjait, hogy január 1-jétől megyei szintű kormányhivatalok jöjjenek létre. Kérdésre válaszolva a miniszter megismételte: január 1-jétől megkezdik az egykulcsos adó bevezetését, és azért fokozatosan lépik ezt meg, mert a versenyképesség erősítése mellett fontos a társadalmi biztonság is, az, hogy senki ne legyen vesztese az adórendszer átalakításának.

A Navracsics Tibor vezette minisztériumból történő elbocsátásokat firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a tárca állományának több mint 90 százaléka állományban marad, ha van cserélődés, az minimális. Megjegyezte: soha nem csináltak titkot abból, hogy ha a közigazgatáson belül a munkahelyi elöljáró elégedetlen valaki szakmai munkájával, akkor elbocsáthatja, és abból sem csináltak titkot, hogy ha valaki politikai munkát végzett, az előző kormányhoz kötődött, akkor a kormányváltás során cserélődik.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.