Navracsics Tibor a hétfői kormányszóvivői sajtótájékoztatón leszögezte: soha nem kértek száznapos türelmi időt, már a választások előtt azt mondták, hogy a lehető legrövidebb időn belül a lehető legnagyobb mértékű átalakítást akarják végrehajtani.
Az elmúlt hatvan nap kormányzása alatt lezártak egy régi, az elmúlt nyolc év kudarcos korszakát, és megnyitottak egy újat – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. A korszakzáró lépésekről azt mondta: elintézetlen ügyeket és elmérgesedéssel fenyegető társadalmi konfliktusokat oldottak meg. Az új korszak kapcsán pedig kiemelte, hogy annak meg kell hoznia a bővülést, a felelős gazdaságpolitikát, és meg kell jelenítenie az állampolgárok számára a kisebb, átláthatóbb, fegyelmezettebben működő államot.
Navracsics Tibor a régóta húzódó, most megoldott ügyek közé sorolta a kisebb parlament és a kevesebb önkormányzati képviselő ügyét. Hozzátette: az elsők között fogadták el azt az alkotmánymódosítást, amely maximum 200 főben határozza meg az Országgyűlés létszámát, és a ciklus második felére olyan választójogi törvény születhet, amelynek eredményeként 2014-ben 200 fős parlament ülhet össze.
A kevesebb önkormányzati képviselő kapcsán megjegyezte: ha nem hozzák meg az önkormányzati választások előtt az erről szóló törvényt, akkor a kormányoldalt kapkodással, agresszióval vádoló ellenzéki pártok ez ügyben „teszetoszasággal, mamlaszsággal, böszmeséggel” vádolták volna meg őket.
Az elmérgesedéssel fenyegető, de most megoldott társadalmi konfliktusok közé sorolta a miniszter a kettős állampolgárság ügyét és 2006. augusztus 20., illetve október 23. áldozatainak kártérítését. Szerinte mind a két ügyet az elmúlt nyolc évben rendezni lehetett volna: a kedvezményes honosítást most konszenzussal fogadták el, de megtehették volna ezt korábban is, ha az akkori kormánypártok és miniszterelnök nem folytatott volna gyűlölethadjáratot a határon túli magyar közösségek ellen, ha azt nem veszélyként, hanem lehetőségként jelenítették volna meg.
A kártalanításról a miniszter úgy vélekedett: már 2006 őszén léphetett volna az akkori kormány, amely titokban tudta, felelősség terheli, ezt azonban nem merte vállalni.
A miniszter a korszak szimbolikus lezárásának nevezte a nemzeti összetartozásról szóló törvényt és a trianoni emléknapról szóló döntést. Navracsics Tibor szerint korszakos fontosságú az elnevezés is, hiszen Trianon kapcsán nem a gyógyíthatatlan veszteségre utal, hanem a nemzeti összetartozásra, kifejezi azt a reményt és hitet, hogy a magyar nemzet a közép-európai összefogás révén, a saját hagyományaira támaszkodva ismét talpra tud állni.
A politikus a megoldott konfliktusok közé sorolta, hogy szeptember 1-jétől ismét lesznek megyei közigazgatási hivatalok. Az új korszakról szólva a miniszter kiemelte: annak alapdokumentumaként elfogadták a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, és gondoskodtak arról, hogy azon állampolgárok, akik érdeklődnek a nyilatkozat tartalma iránt, a kormányhivatalokban megismerhessék azt. A kormány beindította a közbiztonsági reformot – sorolta.
A gazdasági reform kapcsán pedig aláhúzta: az két nagy elemből áll, adóreformból és növekedést serkentő lépésekből. Előbbiről annyit mondott: arra a korábbi kijelentésükre támaszkodtak, miszerint a gazdasági válságból nem a megszorítások felé vezet az út, hanem az adórendszert kell megreformálni úgy, hogy minél több pénz jusson a termelőszférába. Ennek eredményeként, az első akcióterv részeként megszűnik tíz kisadó, a társasági adót 19-ről 10 százalékra csökkentik, január 1-jétől pedig fokozatosan bevezetik az egykulcsos adórendszert.
Az adórendszer radikális átalakítása a nyáron megkezdődik, és lépésenként elérhető, hogy pár éven belül a magyar adórendszer segítse az ország versenyképességét – hívta fel a figyelmet a miniszter. Navracsics Tibor a gazdasági növekedést szolgáló lépésekről szólva bejelentette: az héten meghirdetendő új Széchenyi-terv keretében újabb forrásokat csoportosítanak át a kis- és középvállalkozásoknak. Az állam átalakításával kapcsolatban pedig kitért arra, hogy cél a versenyképesebb közigazgatás megteremtése.
Ősszel törvényt terjesztenek elő a közigazgatási eljárások egyszerűsítéséről, ezt követően pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslataira támaszkodva a büntető- és a polgári eljárásban egyszerűsítéseket iktatnak törvénybe. Hozzátette: ősszel készítik elő a jogszabályi alapjait, hogy január 1-jétől megyei szintű kormányhivatalok jöjjenek létre. Kérdésre válaszolva a miniszter megismételte: január 1-jétől megkezdik az egykulcsos adó bevezetését, és azért fokozatosan lépik ezt meg, mert a versenyképesség erősítése mellett fontos a társadalmi biztonság is, az, hogy senki ne legyen vesztese az adórendszer átalakításának.
A Navracsics Tibor vezette minisztériumból történő elbocsátásokat firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a tárca állományának több mint 90 százaléka állományban marad, ha van cserélődés, az minimális. Megjegyezte: soha nem csináltak titkot abból, hogy ha a közigazgatáson belül a munkahelyi elöljáró elégedetlen valaki szakmai munkájával, akkor elbocsáthatja, és abból sem csináltak titkot, hogy ha valaki politikai munkát végzett, az előző kormányhoz kötődött, akkor a kormányváltás során cserélődik.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
