A német Hanns Seidel Alapítvány által Biztonság és stabilitás Délkelet-Európában címmel szervezett nemzetközi konferencián a diplomata amellett érvelt, hogy „az EU felé kell vezetni a délkelet-európai országokat”, mert így biztosítható, hogy „ne a harctéren bontakozzanak ki a konfliktusok”. Ugyanakkor még mindig rengeteg kihívás, feladat van ezen a téren – emlékeztetett. A térség integrációjában Magyarországnak fontos szerep jut a nagykövet szerint: a 2011 első felében esedékes soros elnöksége alatt sokat tehet ez ügyben – hangsúlyozta. Hozzátette: az unió által kidolgozandó Duna-stratégia szintén jó alkalmat ad majd az együttműködésre a délkelet-európai államokkal.
Nem visszakozhat az EU?
Wolfgang Götzer német szövetségi parlamenti képviselő, a német parlament külügyi bizottságának tagja szintén azt emelte ki, hogy országának milyen fontos a régió stabilitása, euroatlanti integrációja, erre a kérdésre Németország a jövőben még nagyobb hangsúlyt kíván helyezni – ígérte. A politikus szerint a demokratikus intézményrendszer és a civil társadalom kialakulása, valamint a gazdasági fejlődés jó úton halad a térségben.
A térségről Oroszország szempontjából beszélt Andrej Edemszkij, a Stratégiai Tudományok Orosz Intézetének tudományos munkatársa, aki szerint „a Balkán mindig is puskaporos hordó” volt. Délkelet-Európa uniós integrációjával kapcsolatban két lehetséges kockázatot emelt ki: előfordulhat, hogy a bővítés sürgetése miatt még felkészületlen országok csatlakoznak, de ha az EU visszakozik, alááshatja a tekintélyét a térségben, ami pedig veszélyeztetné a stabilitást, azaz éppen azt a célt, amit el szeretnének érni.
„Jogunk van emlékezni június 4-re”
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, korábbi német nagykövet elmondta: a jövő évben esedékes magyar uniós elnökség idején remélhetőleg Horvátország csatlakozik az unióhoz, Románia pedig a schengeni övezethez. De a bővítést folytatni kell, mert ez a stabilitás kulcsa – vélekedett. Ugyanakkor az integráció sem old meg mindent – fogalmazott, hozzáfűzve: Magyarország és Szlovákia között is adódtak konfliktusok a csatlakozásuk óta, amelyek „felkorbácsolják az érzelmeket”, holott két uniós tag között ilyen elméletben nem fordulhatna elő. Június 4-e nemzeti emléknappá nyilvánítása kapcsán Prőhle úgy nyilatkozott, bár az első világháború óta az asszimiláció nyilvánvalóan eljutott egy bizonyos szintre, de mindenkinek, akinek a családjában volt olyan, aki az első világháborút követő rendezés miatt a határokon kívülre került, joga van emlékezni erre az eseményre. Ez még nem jelenti azt, hogy Magyarországnak bármilyen területi követelése lenne – jelentette ki a politikus.
(MTI)
origo.hu
Világbajnok lett a magyar horgász!
