Az Este műsorvezetőjének bevezető kérdésére, miszerint most az ’56-os forradalomhoz hasonlítják a mai Magyarország szerepét, Orbán Viktor annyit mondott, hogy ő nem pályázik egyfajta bankokkal szembeni Che Guevara-szerepre, de ettől függetlenül a vitákat vállalni kell. Arra a felvetésre, hogy a Kósa-féle államcsőd emlegetéstől hogyan lehetett eljutni odáig, hogy az IMF készenléti hitelére már nincs szükség, a miniszterelnök pontosította: az IMF-fel kötött megállapodás októberben jár le, de már az elmúlt hónapokban sem vette igénybe Magyarország a rendelkezésre álló keretet. Tisztán üzleti alapon tudtunk a piacról hitelhez jutni – fogalmazott Orbán Viktor. Kitért arra is, ha nincs a 29 pontos akcióterv, akkor a költségvetés hiánya maga alá temette volna Magyarországot. A Fidesz elnöke megjegyezte: a nemzetközi szervezetek optimisták a magyar költségvetés helyzetét illetően. Ugyan 4,1 százalékos hiányt jósolnak az év végére, miközben nekünk 3,8 százalékot kellene teljesíteni. Tehát „sokat kell még dolgozni” – mondta Orbán Viktor.
Nem mondhatják
Arra a felvetésre, hogy azért lett volna szükség az újabb megállapodásra az IMF-fel, mert ezt mintegy ki lehetett volna tenni azt ablakba, és ezzel a háttérrel olcsóbb lett volna az adósságfinanszírozás, és nem romlik tovább a devizahitelesek helyzete, Orbán Viktor először csak annyit mondott: az IMF elment. A miniszterelnök szerint egyébként ebben a helyzetben az sem mellékes, hogy van itt 10 millió ember, akiknek világos elképzelései vannak az életről. Van tehát egy megállapodás, a 3,8 százalékot teljesítjük, azután már csak az van hátra, hogy visszafizessük a pénzt. Azt viszont fontosnak tartja a Fidesz elnöke, hogy az IMF „a megállapodáson ne terjeszkedhessen túl”, nem mondhatják tehát azt, „hogy nekünk nem így, hanem amúgy kell”.
A miniszterelnök kitért arra, hogy körvonalazódni látszik egy számunkra kedvező uniós változás. Októberben ugyanis a tagállamok egyfajta gazdasági koordinációról döntenek, megállapodnak arról, hogy a tagországoknak mikorra kell levinni 3 százalék alá a hiányt. Egységes mérce lesz tehát az unión belül. Orbán ezek után azt hiszi, hogy Magyarország számára a csatlakozás egy sikeres szakasza következik. Az biztos, hogy ránk most „bizonytalanabbul néznek”, mert „hazudoztunk össze-vissza”, meghamisítottuk a költségvetést. Igazából hitelességi problémánk van, csakhogy azóta történt már egy kormányváltás – emlékeztetett a miniszterelnök.
Belső ügye
Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy már 24-en ülünk a szégyenpadon – folytatta Orbán, és hozzátette: mi ülünk legrégebben ezen a padon, de más országok is mellénk estek és most egy közös megoldást kell keresni. Arra a felvetésre, hogy a bankadót túlzottnak tartják, más országokban tartalékképzésre használják és maga az IMF is csak tűzoltásnak véli, Orbán úgy válaszolt: az IMF-nek semmi köze hozzá, semmilyen megállapodásban nem rögzítették, hogyan kell elérni a 3,8 százalékos hiánycélt, ez az ország saját belső ügye, a Nemzetközi Valutaalapnak pedig nem szabad túlterjeszkedni az aláírt szerződésen. „Mindenki tudja, hol a helye, mi is tudjuk” – fogalmazott a miniszterelnök. Azt is elmondta, hogy a kormány mindent meg fog tenni, hogy a bankok ne háríthassák a lakosságra a bankadót, „az államnak erre vannak eszközei”.
Feltette azt a kérdést, hogy ha át tudnák hárítani, akkor vajon miért is küzdenek ennyire a bevezetése ellen. „A bankok nem szociális intézmények. Keresni akarnak. Rajtunk pedig jól keresnek” – válaszolt arra, hogy esetleg a külföldi bankok kivonják tőkéiket Magyarországról. Hangsúlyozta, a kormány dolga, hogy a dolgok rendben legyenek, legyen gazdasági teljesítmény, és „akkor egymásnak adják majd a kilincset a hitelezők”. A Széchenyi-tervről csak annyit volt hajlandó elmondani az MTV műsorában, hogy szerdán jelentik be, és a magyar gazdaság fejlesztési irányait is megmutatja majd. A törvényhozási dömpingről úgy vélekedett, három csoportra lehetne bontani a most elfogadott törvényeket, és mind a három kérdéskört hosszú konzultáció előzte meg. Az egyik a nagy nemzeti kérdések köre, mint a kettős állampolgárság. Ebben az esetben egy tabut kellett ledönteni, mely szerint a magyar vezetés nem tud nemzeti értékrend szerint kormányozni. A másik a gazdaság kérdése volt, melyet szintén konzultáció előzött meg, hiszen a 29 pontos akcióterv is a gazdasági élet képviselőivel folytatott egyeztetés után jött létre. A harmadik kérdéskör a közrend és közbiztonság volt.
Divattá vált
Orbán elmondta, lesz olyan törvény, melyet a frakció fog beterjeszteni a kormány nélkül, de lesz olyan is, melyet a kormánynak kell majd, és azt mindig meg fogja előzni egy egyeztetés, mint ahogy augusztusban vagy szeptemberben országos érdekegyeztető ülés is lesz. A 98 százalékos különadóról szólva elmondta: aki tisztességesen ledolgozott 30-35 évet, azt nem szabad elbocsátani. A végkielégítéseknél divattá vált, hogy szándékosan olyan szerződéseket kötöttek, hogy az államtól távozás sokan milliós pénzeket kaptak. „Magyarország mai helyzetében nem megengedhető, hogy 2 millió forint felett kapjon valaki végkielégítést”. A kinevezésekről elmondta, nem kell csodálkozni azon, hogy az ÁSZ élére valamelyik politikai pártban tevékenykedő embert nevezték ki, hiszen minden környező országban ugyanez a szokás. „Olyan korba értünk, amikor a Fidesznek szembe kell néznie azzal, hogy több baloldali szavazója van, mint az MSZP-nek” – mondta, és éppen ezért a jobb és a baloldalt is képviselni kell.
Januártól Magyarország átáll az egykulcsos személyi jövedelemadóra, hogy az átállás hány évet vesz igénybe, az egy másik kérdés – jelentette ki Orbán Viktor, és kacsának nevezte az új adórendszer elhalasztásáról szóló információkat. A miniszterelnök szerint az új adórendszer családokat támogató rendszer lesz, minden idők legalacsonyabb adókulcsával, amitől az várható, hogy a magyar gazdaságot Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává teszi.
