A legnépesebb megye sem kér a bukott pártból?

Nem várható jelentős politikai földindulás az ország legnépesebb megyéjében az októberi önkormányzati választáson. Pest megyében vélhetően megmaradt a Fidesz közgyűlési többsége és Érden is meg kell elégedniük a szocialistáknak a második hellyel. A korábbi kormánypárt csupán 2002 őszén és 2006 tavaszán tudta legyőzni a jobboldalt.

Az 1990-es országgyűlési választás az MDF fölényes sikerével zárult Pest megyében, mivel a 16 egyéni körzetből 13-ban végeztek az első helyen a párt jelöltjei. A helyhatósági választás első fordulójában 40,2, míg a másodikban 25,26 százalék vett részt, ami közel megegyezett az országos aktivitással. Pest megyében a KDNP szerepelt a legjobban az önkormányzati választáson, de az MDF és az SZDSZ is megőrizte viszonylag magas támogatottságát.

Elmaradt a szocialista hatalomátvétel

Az 1994-es parlamenti választáson az MSZP 14, az SZDSZ és a KDNP 1-1 mandátumot szerzett Pest megyében. A december 11-i önkormányzati választáson 49,08 százalék járult az urnákhoz, ami közel hat százalékkal volt magasabb részvételi arány, mint az országos. A megyei közgyűlési választást az MSZP nyerte a megszerzett 24 mandátummal, az FKGP-MIÉP összefogás 14, az SZDSZ 12, az MDF 9, a KDNP 8, a Fidesz 7 helyet szerzett a 80 fős közgyűlésben. A szocialisták országos átlaguk alatt szerepeltek, míg a FKGP-MIÉP összefogás a kis településeken több mint 18 százalékot kapott. Az SZDSZ is messze az országos átlaga fölött szerepelt a megyében a közel 15 százalékos szavazati aránnyal. Pest megyében a tavaszi eredményekhez képest visszaestek a szocialisták, mivel nem voltak képesek megszerezni a közgyűlési többséget, míg a jobboldali pártok jelentősen előretörtek.

Fidesz siker

Az 1998-as parlamenti választásokon a jobboldali pártok 15 egyéni mandátumot nyertek, míg az SZDSZ egy mandátumot szerzett. A helyhatósági választáson 43,29 százalék vett részt, ami közel két százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választás a Fidesz sikerével ért véget, mivel 30 mandátumot szerzett a 80-ból és kisebb jobboldali pártokkal kiegészülve többséget tudott létrehozni a testületben. A 10 ezer főnél kisebb településeken a szocialisták 12 százalékkal maradtak el a Fidesztől, ráadásul az SZDSZ sem érte el az öt százalékot. A 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken az MSZP csupán 5 százalékkal maradt el a Fidesztől, de ezen a szinten az SZDSZ is közel 10 százalékot összesített.

Bevette Pest megyét is az MSZP

A 2002-es országgyűlési választás a Fidesz sikerét hozta a megyében, mivel 11:5 arányban múlta fölül a szocialistákat az egyéni kerületek szintjén. Ez rosszabb eredmény volt, mint négy évvel korábban, ezért szoros versengésre számítottak az önkormányzati választáson. A helyhatósági választáson 48,83 százalék járult az urnákhoz, ami közel két százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A választás az MSZP áttörését hozta, mivel egyedül majdnem sikerült megszerezniük a mandátumok több mint felét, de az SZDSZ-szel összefogva sikerült megteremteniük a szociálliberális többséget. A 10 ezer főnél kisebb településeken az MSZP fölénye kisebb volt a Fidesszel szemben, de a nagyobb városokban közel 15 százalékot vertek az ellenzéki pártra. A megye történetében először jött létre baloldali közgyűlési többség.

Kiütéses jobboldali győzelem

A négy évvel ezelőtti parlamenti választáson az MSZP az egyéni kerületeket tekintve 9:7 arányban győzte le a Fideszt. Az október 1-jei helyhatósági választáson 51,39 százalék vett részt, ami némileg alacsonyabb volt, mint az országos átlag. A megyei közgyűlési választás ismételten jelentős politikai fordulatot hozott, mivel a Fidesz a mandátumok több mint 53 százalékát megszerezte és a megye választástörténetében először egy párt abszolút többséget szerzett. A szocialisták súlyos vereségük ellenére továbbra is élvezték a szavazók egyharmadának a bizalmát. A tavaszhoz képest tehát jelentős fordulat történt azzal, hogy az MSZP támogatóinak jelentős részét elveszítette, míg a jobboldal a korábbi vereségek után talpra állt is kiütéses győzelmet aratott.

Érdet is elveszítették a szocialisták

Érden az első három önkormányzati választás Harmat Béla független jelölt győzelmével zárult, akit csupán 1998-ban tudott megszorítani a jobboldal közös jelöltje. A képviselő-testületben ez idő alatt egyetlen párt sem rendelkezett domináns pozíciókkal. 1994-ben az Érdi Közéleti Társaskör, míg 1998-ban a jobboldali pártok rendelkeztek a legtöbb mandátummal, de abszolút többsége senkinek nem volt. 2002-ben jelentős politikai változás történt a városban, mivel a polgármester választást Döcsakovszky Béla, az MSZP-SZDSZ nyerte és a két pártnak sikerült abszolút többséget szereznie a képviselő-testületben is. Négy évvel ezelőtt újabb politikai fordulat történt a megyei jogú városban. T. Mészáros András, a Fidesz-KDNP jelöltje kevesebb, mint ezer szavazattal győzte le a korábbi városvezető, míg a képviselő-testületben sikerült abszolút többséget szerezni a jobboldalnak.

Nem várható változás

Pest megye alapvetően a jobboldal egyik bázisának számít, amit bizonyít, hogy mind az önkormányzati, mind az országgyűlési választások többségét ezek a pártok nyerték meg. A szocialisták 2002 őszén és 2006 tavaszán tudtak jó eredményt elérni a megyében. Az utóbbi évek választásain az MSZP jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, amit jól bizonyít, hogy támogatottságuk 20 százalék alá zuhant és az idei országgyűlési választáson csupán két egyéni választókerületben tudták második fordulóra kényszeríteni a Fideszt. A mostani támogatottsági adatok alapján vélhetően a megyei közgyűlési többsége meglesz a Fidesznek és Érden sem várható politikai változás. Az MSZP számára a második hely megszerzése jó eredménynek számítana, de a települések döntő többségében kisebbségben maradnak.

(Forrás: valasztas.hu, vokscentrum.hu)