ÁSZ: kevesebb a szervátültetés

Csökkent a szervátültetések száma az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentése szerint: míg 2005-ben 389, 2009-ben már csak 354 ilyen beavatkozást végeztek el magyar betegeken – közölte Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Zöldréti Attila főcsoportfőnök szerint a csökkenés oka nem a pénzügyi források hiánya. Az ÁSZ szervezési és szabályozási hiányosságokat tárt fel, ezeket egyebek mellett azzal magyarázzák, hogy az ágazat az elmúlt időszakban nem értékelte a szervtranszplantációs betegellátás helyzetét és nem készített akciótervet annak fejlesztéséről. Ezek alapján többpontos javaslattal fordulnak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjéhez. A javaslatok között szerepel az egységes betegtájékoztatás javítása, a szervfelajánlás lehetőségének biztosítása, valamint egy transzplantációs és alternatív tevékenységekre vonatkozó nyilvántartási rendszer kidolgozása.

Nagy a lemaradás

Az ÁSZ befejezte a 2005–2009 közötti, magyarországi betegeken végrehajtott szervátültetések és szervadományozások, valamint az alternatív kezelésekre vonatkozó teljesítmény ellenőrzését. Ennek során a transzplantációk számának változása mellett a beavatkozások hatékonyságát is vizsgálták egyrészt egészségügyi, másrészt pénzügyi szempontból. A keddi sajtótájékoztatón rámutattak, hogy a magyarországi szervátültetések száma összességében, de valamennyi szerv tekintetében külön-külön is jelentősen lecsökkent. Az európai uniós átlaghoz képest különösen a máj- és veseátültetések számában nagy az ország lemaradása. Ettől eltekintve viszont hangsúlyozták, hogy a transzplantáltak túlélési aránya viszont Magyarországon is jónak számít.

Kiemelték az új szervre várók listájának kezelését, ahol nem érvényesülnek az egyenlő esélyek, mivel sokszor a földrajzi helyzet alapján dől el, hogy kihez kerül a donor. Ehhez kapcsolódóan az ÁSZ javasolta egy olyan független és átlátható szervezet felállítását, amely objektíven dönt várólistán szereplő betegek kiválasztásáról. Az ÁSZ jelentése a tüdőátültetéseket is vizsgálta, amelynek gyakorlata már azért is sajátos, mivel a magyarországi betegeket kórházak közötti szerződés alapján Ausztriában műtik és kezelik. Ennek kapcsán rámutattak, hogy a megállapodás nem tükrözi a magyar érdekeket. Egyebek mellett azért, mert a kivitt tüdők számához képest (144) jóval kevesebb a beültetett tüdők száma (54).

A vesebetegek száma nő, az átültetések száma csökken

Zöldréti Attila elmondta, hogy a vesebetegek száma folyamatosan nő, Magyarországon ennek ellenére a transzplantáltak száma csökkent, a művesekezelésre járók száma viszont nőtt. Ennek tükrében is összehasonlították a két kezelési módszer eredményességét. Problémaként kiemelték, hogy a vesebetegek tájékoztatása nem egységes, márpedig a kései és hiányos felvilágosítással romlanak a betegek túlélési esélyei.

Gazdasági szempontból megállapították, hogy a veseátültetés „gazdaságosabb”, mint a dialízis, mivel az évek múlásával kevesebb állandó költséggel járhat mind a betegek, mind az egészségügy számára. Kaló Zoltán, az ELTE programigazgatója szerint pedig „a szervátültetés többlet túlélést és életminőség-javulást eredményez, mint az alternatív kezelések, például a dialízis”. Kaló Zoltán az ÁSZ jelentésével kapcsolatban elmondta, hogy az „komoly szakmai alapokon nyugszik” és úgy látja, hogy a betegek érdekeit szolgálja, mivel kimutatja a hiányosságokat és azokra megoldást is javasol. Az ÁSZ-jelentéshez képest viszont élesebben szólt arról, hogy még egy ilyen kis területen, mint a szervátültetés, sincs átfogó egészségügyi koncepció.

(MTI)