Az 1990-es parlamenti választás az MDF fölényes sikerével zárult Veszprém megyében. A demokrata fórum hat, a Fidesz egy egyéni választókerületet nyert meg. A helyhatósági választás első körében 43,15, a másodikban 25,2 százaléknyian voksoltak a megyében, ami magasabb volt, mint az országos aktivitás. A választás a Fidesz és az SZDSZ sikerével zárult Veszprém megyében, de az MSZP is lényegesen javított korábbi pozícióján. Az MDF ezzel szemben jelentősen visszaesett a tavaszi eredményéhez képest.
Szoros verseny után MSZP-s siker
Az 1994-es parlamenti választás rendkívül szoros eredményt hozott a dunántúli megyében, mivel az MSZP négy, az SZDSZ három egyéni mandátumot szerzett. A december 11-i önkormányzati választáson a választópolgárok 58,8 százaléka vett részt, ami több mint 15 százalékkal volt magasabb, mint az országos arány. A megyei közgyűlési választás az MSZP győzelmével zárult, mivel 13 mandátumot szereztek a 40-ből. Az FKGP 8, az SZDSZ és a Fidesz 6-6 mandátumot szerzett. A kisgazdák a kistelepüléseken több mint 20 százalékos eredményt értek el. A kiegyenlített eredmények ellenére a választást követően szociálliberális koalíció alakult és irányította a megyét. A tavaszhoz képest a baloldal pozíciói némileg romlottak, míg a jobboldali pártok javítottak súlyos vereségükhöz képest.
Jobboldali fordulat
Az 1998-as országgyűlési választásokon a jobboldali pártok az összes egyéni körzetben diadalmaskodtak Veszprém megyében. Az október 18-i helyhatósági választáson 48,11 százaléknyian voksoltak, ami közel három százalékkal volt magasabb, mint az országos arány. A megyei közgyűlési választáson a jobboldali pártok fölényes győzelmet arattak, és sikerült megszerezniük a többséget. A Fidesz és szövetségesei 18 mandátumot, míg a kisgazdák négyet szereztek. Az MSZP súlyos veresége ellenére is a mandátumok egyharmadát elnyerte. A tavaszi eredményekhez képest jelentős változás nem történt Veszprém megyében, és a jobboldal simán szerezte meg a közgyűlés irányítását.
Az MDF a baloldalhoz állt
2002-ben a Fidesz hat, míg az MSZP egy egyéni mandátumot szerzett a megyében. Az őszi önkormányzati választáson 53,3 százaléknyian vettek részt, ami több mint két százalékkal volt magasabb, mint az országos arány. A megyei közgyűlési választás az MSZP–SZDSZ-összefogás sikerét hozta, mivel közösen a mandátumok felét szerezték meg. A két párt segítségére az MDF sietett, és közösen választották meg Kuti Csaba MDF-es politikust a közgyűlés élére. A balliberális oldal még a kistelepüléseken is legyőzte a jobboldali pártok szövetségét. A 10 ezernél népesebb településeken az MSZP–SZDSZ több mint 50 százalékos támogatottsággal rendelkezett. A közgyűlésben így négy év elteltével ismételten a baloldal vette át az irányítást. A tavaszhoz képest a jobboldal jelentősen visszaesett, míg az országos trendeknek megfelelően az akkori kormánypárt áttörő sikert aratott.
Abszolút többséget szerzett a Fidesz
Négy évvel ezelőtt a parlamenti választáson kiélezett eredmény született, mivel a Fidesz négy, a szocialisták pedig három mandátumot szerzett, ami éles versenyt jelzett előre az őszi voksolásra. Az október 1-jei helyhatósági választáson 53,09 százaléknyian vettek részt, ami hasonló volt az országos aktivitáshoz. A megyei közgyűlési voksolás a Fidesz–KDNP abszolút többségével zárult, az akkori ellenzéki párt támogatottsága több mint 50 százalékos volt a megye településein. A szocialisták súlyos vereségük ellenére megőrizték egyharmados szavazói bázisukat. A jobboldal négy év után visszaszerezte a közgyűlés irányítását, és történetében először sikerült egy pártszövetségnek abszolút többséget szereznie.
SZDSZ-es fellegvár volt Veszprém
1990-ben az első helyhatósági választáson az SZDSZ és a Fidesz szerzett többséget Veszprémben, és a megyei jogú város élére Dióssy Lászlót, a szabad demokraták politikusát választották meg. 1994-ben Dióssyt ismét megválasztották a város élére, míg a közgyűlésben balliberális többség alakult. 1998-ban Dióssyt közel 50 százalékos aránnyal választották meg a város élére. A képviselő-testületben az MSZP és az SZDSZ szerzett többséget.
Nyolc évvel ezelőtt ismét az SZDSZ-es polgármestert nyert 56 százalékkal, és a városi testületben is baloldali többség jött létre. 2006-ban jelentős változások történtek a megyei jogú városban. Dióssy 16 év polgármesterség után elvesztette a választást. Veszprémben Debreczenyi Jánost, a Fidesz–KDNP jelöltjét választották meg több mint 50 százalékos támogatottsággal.
Nem várható újabb fordulat
Az elmúlt húsz év választásai alapján Veszprém megye inkább számít a jobboldali pártok terepének, annak ellenére, hogy egy országgyűlési és két önkormányzat választást a baloldal nyert meg. Az 1990-es években még jelentős erőt képviselt az FKGP a megyében, de a 2000-es években a jobboldal domináns pártja egyértelműen a Fidesz lett. A megyeszékhely 2006-ig az SZDSZ erős fellegvára volt, és sem a jobboldalnak, sem az MSZP-nek egyszer sem sikerült leváltania Dióssyt, azonban azóta az SZDSZ teljesen eltűnt a megye politikai életéből. A tavalyi EP-választáson és az idei országgyűlési voksoláson az MSZP korábban nem tapasztalt, súlyos vereségeket szenvedett, de a keleti országrésszel ellentétben a Jobbik nem tudta őket megelőzni. A mostani választáson vélhetően a Fidesz meg tudja őrizni abszolút többségét a megyei közgyűlésben, és várhatóan Veszprémben sem lesz baloldali fordulat.
(Forrás: Valasztas.hu, Vokscentrum.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
