– Miért volt szüksége Zsoltnak a szívtranszplantációra?
– A kisfiúnak szívizombetegsége volt. A gyermekkardiológia és a szívsebészet tapasztalatai azt mutatják, hogy ez olyan veleszületett és olyan típusú szívizombetegség, amely esetében általában nem segít a műtét, s így szívtranszplantációs beavatkozásra van szükség. A szívátültetésre váró gyerekek nagy része mindenekelőtt szívizombeteg. Tehát nem valamilyen más betegség támadja meg a szívet, hanem az eltérés magában a szívben, a szíven belül jelenik meg. Ezeket az eltéréseket a szívben lévő összehúzódásra alkalmas fehérjék helytelen működése okozza.
– A transzplantációs műtétet megelőzően nagyon nehéz időszakon ment keresztül a kisfiú. Sokat kellett várnia a donorra?
– Tulajdonképpen időben nem várt túl sokat a donorra, hiszen egy éven belül megkapta a szervet. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy igen súlyos állapotban, késői stádiumban jelentkezett. A gyerekeknél gyakran előfordul, hogy szinte tünetmentes az utolsó stádium. Ez az az időszak, amikor a szív már nagyon gyengén működik. Igen rövid volt tehát az az idő, amit gyógyszeresen uralni tudtunk, s nagyon hamar kellett arra a terápiára kényszerülnünk, amelynek során nem lehet sokáig egyensúlyban tartani a beteget. Igaz ugyan, hogy Zsolti „csak” egy évet várt a donorra, de abból fél évet műszívvel élt le. Ezért volt nehéz számára a transzplantációs műtét előtti időszak.
– Mennyiben volt más ez a műtét, mint az eddigiek?
– Nehezebb típusú transzplantációt hajtottak végre Zsolti esetében, hiszen műszíves beteg volt. A műszív utáni transzplantáció összességében mindig nehezebb típusú, mint a normál szívátültetés esetében – mondta el Ablonczy László a Magyar Nemzetnek, melynek csütörtöki számában a teljes interjút is olvashatják.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
