Misovicz Tibor helyettes államtitkár úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy a kormányváró és a New York-i adósság ügyében megalapozottan tehet majd a Külügyminisztérium feljelentést.
Gruber Attila fideszes albizottsági elnök a moszkvai kereskedelmi képviselet jelentős vagyonvesztéssel járó értékesítését nevezte a legsúlyosabb ügynek a vizsgált kérdések között, ugyanakkor azt mondta, az albizottság akkor jár el helyesen, ha a nyomozati szakasz lezárultáig nem foglal állást. Indoklása szerint a hűtlen kezeléses eljárásnak olyan ágai lehetnek, amelyek megalapozzák a türelem indokoltságát.
Az albizottság úgy foglalt állást: megalapozottnak ítéli a büntetőeljárás megindítását a moszkvai üzleti tranzakció ügyében és a nyomozati szak befejezéséig felfüggeszti a kérdés megvitatását. Szabó Vilmos (MSZP) tartózkodott, véleménye szerint az országgyűlési képviselők nem nyilatkozhatnak előre az ügyészségi vizsgálat jogosságáról. A helyettes külügyi államtitkár arról tájékoztatta az albizottságot, hogy a moszkvai ügyben a nyomozati eljárás folyamatban van, és kellőképpen fel fogják tudni tárni a felelősségi viszonyokat.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának volt elnöke tavaly októberben azt mondta, hogy mélyen áron alul, törvénysértően adták el a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületét, s az ügyben Veres János volt pénzügyminiszter felelőssége is felmerülhet. A politikus idén februárban úgy nyilatkozott: az Állami Számvevőszék jelentése alapján az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomoz.
A több kormányon átívelő New York-i adótartozás kérdésében az albizottság úgy foglalt állást: a Külügyminisztérium vizsgálja meg, szükség van-e bármilyen nyomozati, ügyészségi vagy büntetőjogi eljárásra. A helyettes államtitkár elmondta: a tárca előző vezetése az adótartózás körülményei kapcsán belső ellenőrzési folyamatot indított, amely 2010 elején lezárult. A minisztérium 2010 júniusában azonban kiegészítő eljárást kezdeményezett, így az ügy feltárása két szálon zajlik, az ellenőrzési jelentést most értékelik.
Németh Zsolt tavaly októberben közölte, hogy a Fidesz interpellációval fordult a New York-i magyar főkonzulátus adótartozásával összefüggő ügy miatt. Kifejtette, hogy Magyarország a korábbi években mintegy 120 millió dollárnyi adósságot halmozott fel. Azt mondta, egy cég 50 százalékos sikerdíj – körülbelül 40 millió dollár – ellenében felajánlotta: eljár a New York-i államnál, hogy az csökkentse Magyarország adósságát. Ennek a cégnek sikerült eredményt elérnie, az amerikai külügyminisztérium azonban később elengedte a diplomáciai ingatlanok adósságát. A washingtoni döntés után hiába mondta fel a magyar állam a szerződést a céggel, az a teljesítésre hivatkozva beperelte a magyar államot.
Misovicz Tibor a kormányváró ügyében úgy tájékoztatott: a Malév idén júniusban bizonyos, 2009-ben keletkezett tartozások kiegyenlítését követelte a minisztériumtól, és mivel a tárca vezetése nem találta nyomát bármilyen dokumentumnak, amely megalapozná a légitársaság követelését, belső vizsgálatot indítottak.
Szabó Vilmos kérdésére válaszolva a helyettes államtitkár elmondta: a Malévnak az elmúlt két évtizedben nem volt keretszerződése az állammal, egyedi megrendeléseket teljesített viszonylag kis összegben. Misovicz Tibor hangsúlyozta: a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség feladatainak ellátását nem akadályozza majd ez az ügy. A bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy meg kell vizsgálni, felmerül-e büntetőjogi felelősség az ügyben.
Az idei sanghaji világkiállítás magyar pavilonja kapcsán a helyettes államtitkár közölte: nem találtak olyan nyomot, amely ellenőrzés indítását tette volna szükségessé a tárcánál. A világkiállításon való részvételben a Külügyminisztérium „periférikus” szerepet játszott – fogalmazott, és hozzátette: éppen ezért a minisztérium ellen nem merült fel kifogás. Azt viszont érdemes lenne megvizsgálni, hogy miért nem juthatott a tárca komolyabb feladatokhoz, és miért nem használták ki szervezeti, emberi erőforrásait – javasolta. A bizottság egyhangúlag megállapította: a Külügyminisztériumnak az ügyben semmilyen büntetőjogi vagy munkajogi felelőssége nem merült fel, így nincs ok eljárás lefolytatására.
(MTI)
origo.hu
Egy milliárdos fegyverkereskedő, egy volt vezérkari főnök és az ukrán kémbotrány
