„Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája történt”

Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája történt október 4-én, amikor mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap árasztotta el Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeket.

A közlemény szerint a kiömlő iszap 800 hektáron árasztotta el a környező területeket. Az iszapömlés oka az volt, hogy átszakadt a közeli timföldgyár zagytározójának a gátja. A tározóból kiömlő vörösiszap – egy lúgos kémhatású vegyi anyag – 500 házat öntött el. A szerencsétlenségben négyen meghaltak, három embert még keresnek, és több mint 150 ember megsebesült, jelenleg 11 ember állapota súlyos vagy életveszélyes. Sokan fedél nélkül maradtak és mindenüket elvesztették a tragédiában.

A kolontári újrakezdés aprócska szimbóluma, Juhász Ádám 2011 novemberében született meg, ezzel enyhítette szülei borzalmas fájdalmát – közölte korábban a tv2. A vöröiszap-katasztrófában a család 14 hónapos kislányukat, Angyalkát veszítették el; a kicsit édesanyja kezéből ragadta ki az áradat.

A magyar kormány összehangolt munkával dolgozik a vörösiszap-katasztrófa elhárításán – szögezi le a közlemény. A vörösiszap-szennyeződés – amelynek helyszínét csütörtökön bejárta Orbán Viktor miniszterelnök is – lúgos kémhatást okozva a környező folyóvízbe jutott. A katasztrófavédelem szakemberei a katasztrófa bekövetkezése után azonnal megkezdték a folyók védelmét: a lúgos hatás csökkentése és ezáltal a folyók vízminőségének védelme érdekében gipszet és bioecetsavat mosnak a Marcal folyó vizébe, valamint fenékküszöbök épülnek azért, hogy csökkentsék a vízáramlási sebességet, és ezáltal ki lehessen ülepíteni a víz által szállított, nehézfémekkel szennyezett iszapot. Az azonnali és intenzív védekezés ellenére nem sikerült megakadályozni a Marcal szennyeződését, ugyan a folyó pH-értéke csütörtök hajnalra 10 körüli értékre csökkent, de a Marcalban az összes hal kipusztult, és a növényzetet sem lehet megmenteni.

A Marcal folyón keresztül a Rába folyóba csütörtökön, hajnali 3 óra körül jutott el a szennyeződés, a pH-érték a szakemberek szerint ekkor már 10 alatti értéket mutatott. A Mosoni-Dunát csütörtök délelőtt 9,3-es pH-értékkel érte el a vörösiszap. A vörösiszap-szennyeződés tehát a Marcal, a Rába, majd a Mosoni-Dunán keresztül csütörtökön elérte a Duna főágát is 8–9-es pH értékkel. A Dunához érve azonban a folyóvíz lúgos kémhatása folyamatosan és jelentősen csökken, a szakemberek továbbra is rendszeresen figyelemmel kísérik a víz szennyezettségét – hangsúlyozza a VM. A minisztérium leszögezi: a Magyarországon előállított élelmiszerek teljesen biztonságosak. Kizárólag a vörösiszap által elöntött térségben élők nem fogyaszthatják a kertjükben termelt élelmiszert.

A kormány a katasztrófa elhárítása érdekében azonnal megalkotta a szükséges kormányrendeleteket, és összhangban dolgozik a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem és az egészségügy az érintett területen. A szakemberek jelenleg a legfontosabb munkálatokat végzik: a töltésszakadás lokalizálását, a tározók megerősítését, a lakosság ellátását, a szennyezett felületek semlegesítését és az élővíz szennyezéseinek csökkentését végzik. A tározó gátjait megerősítették, és 24 órás őrséget működtetnek annak érdekében, hogy még egyszer ne szakadhasson át a gát, és ne ömöljön ki több vörösiszap a tározóból.

Radioaktívsugárzás-veszély sehol nincsen, mert a vörösiszap sugárzása messze a megengedett egészségügyi határérték alatt van. A Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja megállapította, hogy a vörösiszap nehézfémtartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké. Az első vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az elöntött falvakban az ivóvizet nem érte el a szennyeződés, de a szakemberek folyamatosan ellenőrzik az ivóvíz állapotát is.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy látja, hogy a katasztrófasújtott terület egy részén nincs értelme a helyreállításnak. Biztosította az embereket arról, eldönthetik, hogy a kármentesítés után visszaköltöznek-e eddigi lakóhelyükre, és ha nem, akkor meg kell találni számukra a megfelelő megoldást. Ez azt jelenti, hogy nyitni kell nekik egy új területet a faluban, hogy ott építsenek házakat, és ott folytassák az életüket.

A kormány álláspontja szerint a tragédiát nem katasztrófa, hanem vélhetően emberi mulasztás okozta, ezért a felelősöket meg kell keresni. A Belügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított speciális nyomozócsoporttal az ügy kiemelt súlyára és összetettségére tekintettel. Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult nyomozás. Vizsgálják azt is, hogy a veszélyes anyagot tartalmazó tározót működtető cég mindenben szabályosan járt-e el, megtörténtek-e például a megfelelő ellenőrzések. A vörösiszap-tározó egy magáncég, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tulajdonában, üzemeltetésben áll.

Magyarország köszönetét fejezi ki a nemzetközi szervezeteknek, az államoknak, amelyek a segítségüket ajánlották fel. Többek között Ausztriából, Indiából, Japánból, Franciaországból, Csehországból, Szlovákiából, Szerbiából, Németországból, Kanadából, Svájcból, Romániából, Lengyelországból, Luxembourgból, Belgiumból, Spanyolországból, az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból érkezett hazánknak segítség a vörösiszap-katasztrófa elhárítási munkálataihoz. A megkeresésekben ásványvizet, jódtablettát, kármentesítési eljárásokat és eszközöket, valamint katonák, kutatócsapat, illetve toxikológiai szakértők segítségét ajánlották föl.

Az iszaptározó, ahonnan a vörösiszap kiömlött, Budapesttől 160 kilométerre található, Ajka település közelében. A katasztrófa tehát lokális, és nincs káros hatása a távolabb fekvő területekre nézve. Így a legkedveltebb magyar turistacélpontok – mint például Budapest, illetve Pécs, Európa kulturális fővárosa – a katasztrófában semmilyen módon nem érintettek. A külföldről érkező vendégek fogadására változatlanul rendelkezésre áll a teljes turisztikai infrastruktúra.