A kétharmados felhatalmazás birtokában a Fidesz–KDNP pártszövetség szinte azonnal bejelentette: 2011 tavaszára új alkotmányt készítenek majd. Ezt a kormánypártok két szálon kezdték meg: egy 45 tagú parlamenti eseti bizottsággal és egy miniszterelnöki tanácsadó csoporttal. Előbbi nyolc alkalommal ült össze ez idáig, és 19 órát és húsz percet dolgoztak a múlt héten bejelentett alkotmánytervezeten hat plusz egy (utóbbi egy összegző) bizottságban. December végére pedig egy új vázlattal áll elő ígérete szerint a Salamon László vezette bizottság. Október óta azonban – többségében a Fidesz és a KDNP az Alkotmánybírósággal szembeni lépéseire is hivatkozva – az ellenzéki pártok bojkottálják az előkészítést.
Azonban az első alkotmánytervezet már elkészült, amelyet a Common Sense Society keddi estjén megjelentek is elemeztek. Elhangzott, hogy a kormánypártok csak általánosságban kritizálják a hatályos alaptörvényt, konkrét, felülvizsgálásra szóló pontot eddig még nem emeltek ki. Jelenlegi alkotmányunk a kommunista alaptörvény antitézise – hangzott el egyben megindokolva azt is, hogy miért van olyan hangsúlyos szerepe a szabadságjogoknak a jelenlegi alkotmányban.
40 évre kiiktatva
Megfogalmazódott, hogy a 95 százalékban átírt, német mintára átdolgozott alaptörvényünk mellett Európa egyik legerősebb Alkotmánybíróságával is büszkélkedhetünk, amely mellett olyan fékek és ellensúlyok is szerepelnek a rendszerben (Állami Számvevőszék, független bíróság, az ombudsmani intézmény, önálló jegybank), amelyeket 40 évre kiiktattak a szocialista diktatúra alatt. Ezért volt szükség a jelenlegi tervezetben már nem szereplő konstruktív bizalmatlansági indítványra, hiszen 1990-ben mindössze néhány hónapos múlttal bíró politikai formációk versenyeztek a hatalomért, leszámítva a pártállam utódpártját. „Talán kijelenthetjük, hogy mára tényleg okafogyottá vált a konstruktív bizalmatlansági indítvány” – hangzott el.
Az új alkotmányterv megválaszolja ugyan azokat a kérdéseket, hogy hazánk nem lesz királyság, és hogy a közjogi berendezkedés nem mozdul el a francia mintájú, félelnöki rendszer felé, és megőrzi a németországihoz hasonlító kancellári modellt, de számos kérdést nyitva hagy a résztvevők szerint. A megújuló, koronás címert is tartalmazó zászló kapcsán elhangzott, hogy ez a fajta megoldás Nyugat-Európában nem, Dél-Amerikában és a Balkánon viszont elterjedt. „Mérlegelnünk kell, hogy melyik kultúrkörhöz szeretnénk tartozni, és milyen üzenetet akarunk ezzel közvetíteni” – vetődött fel.
A házasság intézményével kapcsolatosan elhangzott, hogy a jelenlegi tervezet tulajdonképpen csak egy korábbi alkotmánybírósági értelmezést (tudniillik hogy a házasság férfi és nő közötti intézmény) emelne az alkotmányba, tehát nem változtat a jelenlegi értelmezésen. A látszat ellenére tehát ez nem jelent lényeges elmozdulást.
Mi lehetne a találmány?
Úgy látják ugyanakkor, nem tisztázott az AB szerepe (megsemmisíthet-e majd törvényeket, ahogy eddig, vagy csak véleményező jogkörű lesz), és továbbra is rengeteg kétharmados törvényt hagy meg a tervezet. További kritikaként fogalmazódott meg, hogy az AB-t az új verzió nem kezelné külön részben, ami jelzés értékű. Felmerült, további bizonytalanságokhoz vezethet, ha a jogokhoz csatolt felelősség is megjelenik, valamint az is, hogy ha kétkamarás Országgyűlése lesz Magyarországnak, akkor milyen alapon választják majd meg (vagy jelölik ki) a „felsőház” tagjait. Üdvözölték, hogy a tulajdonjog védelme explicit módon megjelenne az új szövegben, de többen hiányolták a készülő alkotmányból a gazdaságra és közpénz felhasználására vonatkozó utalásokat, egyesek szerint ez lehetne az új alaptörvény legnagyobb „találmánya”. Hiszen – ahogy Lengyelországban például – ha alkotmányos garanciánk volna arra, hogy megfékezzük a túlköltekezést vagy újabb hitelek felvételét, akkor nem kellene külföldre, az IMF-re és az unióra mutogatnunk, és ezzel mi gyógyítanánk ki magunkat ebből a „magyar betegségből”. Támogatnák esetleg azt az elképzelést is, hogy az alkotmány kötelezze a kormányt a költségvetés egyensúlyban tartására, alkotmányosan korlátozza a hitelfelvétel mértékét akár a maastrichti kritériumok alkotmányba emelésével.
Felmerült, hogy a jövőbeli alkotmánymódosításokhoz szükséges, dán mintájú „kétszeres kétharmad” elég védelmet nyújt az alaptörvénynek, ám több jelenlévő szerint jelenleg nem garantálja semmi azt, hogy az elkövetkezendő kétharmados többségek inkább új alkotmányokat készítsenek majd, mint módosítsanak azon. Abszurd logika lenne, hogy új alkotmányt létrehozni egyszerűbb, mint módosítani azt. Az alkotmányt megerősítő, vagy épp elutasító esetleges népszavazásról elhangzott, hogy egy ilyen referendum csak bizonytalan politikai válaszokat hozhat. Méghozzá azért – fogalmazódott meg –, mert a pártok borítékolhatóan leegyszerűsített üzenetekkel kampányolnak majd egy ilyen voksolás előtt, az pedig természeténél fogva nem biztosíthatja sem az alaptörvény legitimációját, sem az okmány értékállóságát, „örökérvényűségét”. Ugyanakkor megfontolandó lenne egy alkotmányos konvenció, amely sem nem referendum, sem nem parlament általi elfogadást jelentene, hanem egy demokratikusan erre a célra megválasztott ad hoc testület döntése által ratifikálná az alkotmányt. Így biztosítani komolyabb időveszteség nélkül, de a demokratikus értékek tiszteletben tartásával lenne lehetőség az új alaptörvény szentesítésére.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
