Az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 64 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Bethlen Gábor Alapról szóló törvénytervezetet. A kormánypártok és három független képviselő támogatták, az MSZP és az LMP ellenezte a javaslatot, a Jobbik tartózkodott.
A törvény az előterjesztő szándéka szerint új szemléletet vezet be a támogatások kezelésében: egységesen kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat, többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket, valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok hatékonyabb kihasználásához.
A jogszabály szerint lehetőség nyílhat a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre és adományokra állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.
Lehetőség lesz a közigazgatásban az indoklás nélküli elbocsátásra
Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót; egyebek mellett ezt a rendelkezést is tartalmazza az Országgyűlés által elfogadott törvény módosítása. A felmentési idő két hónap lesz.
A fideszes Kósa Lajos és Kovács Zoltán által előterjesztett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt 256 igen, 116 nem mellett fogadta el az Országgyűlés. A Fidesz és a KDNP képviselői és a független Pősze Lajos voksolt igennel, nemmel szavazott a három ellenzéki frakció, a fideszes Kövér László és két független képviselő: Ivády Gábor, Szili Katalin. A jövő év január 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
