A politikus szerint az első Orbán-kormány leköszönésekor még gyakorlatilag nem volt ilyen hitele az állami vasúttársaságnak, az a szocialista kormányok idején halmozódott fel. „Ki kellett volna fizetnie az államnak a számlákat” – hangzott az összeállításban. A politikus szerint hiba volt a MÁV Cargo eladása egy bővülő piacon, és pazarlás az új MÁV-székházra kötött többéves bérleti szerződés is. A politikus reméli, hogy ez utóbbi ügynek lesz felelőse. Működési hitel és azok kamatai adják ki azt a csaknem 300 milliárd forint körüli MÁV-adósságot, amelynek kifizetését a Széll Kálmán-tervben az állam átvállalja.
Működési hitelnek normális esetben nem kellene keletkeznie, hiszen a szolgáltatásokat az állam rendeli meg. Semmi mást nem kellett volna tennie az államnak, mint kifizetnie az általa megrendelt szolgáltatások számláit – hangsúlyozta Spaller Endre. A vasútnak működnie kell, tehát a szolgáltatásokat kvázi meg kell rendelnie az államnak. Miből lehetett volna kifizetni ezeket a számlákat, miközben el kellett vonni a tizenharmadik havi nyugdíjat, és el kellett vonni a közszféra béreiből is az utóbbi időben? – vetette fel a Reggel a Dunán riportere.
Az előző Orbán-kormány nem hagyott hátra hitelt
Amikor az előző Orbán-kormány 2002-ben átadta az országot, gyakorlatilag nem volt működési hitele a MÁV-nak – reagált Spaller Endre. 2004–2005-ben ugrott meg radikálisan ez a fajta hitelállomány – pedig ekkor még nem volt szó elvonásról a közszférában és a nyugdíjaknál – hangzott az érvelés. „A működési hitel 2007-ben érte el a csúcsot – csak a kamatokra annyit költöttek ebben az évben, mint a gyesre egy évben az állam. Elképesztően nagy pénz” – mondta a képviselő. Ezt követően eladták a MÁV Cargót 100 milliárd forintért, azt ígérve, hogy fejlesztésre fordítják a bevételt – folytatta okfejtését a KDNP-s politikus.
De nem: ebből 30 milliárd ment fejlesztésre, a kétharmadot felélte a vasút. „Ezzel és a korábbi hitelek törlesztésével szinten tudták tartani ezt a hihetetlen magas kamatkiadást. Majd jött az Orbán-kormány, és mindezt harmadával lehetett csökkenteni egy év alatt; most pedig lehet látni, hogy el lehet teljesen tüntetni, 2012-ben egyáltalán nem lesz ilyen típusú kiadása a vasútnak” – hangoztatta Spaller Endre. A MÁV Cargo eladására egyébként azért volt szükség véleménye szerint, mert az állam nem fizette ki a maga megrendelte szolgáltatásokat, bevételre viszont szükség volt a MÁV-nál.
A MÁV Cargo eladása hihetetlen kárt okozott
Nemcsak az volt a baj Spaller szerint, hogy a Cargót eladták, hanem az is, hogy ezt nagyon koncepciótlanul tették. „Ma, mikor az útdíj bevezetésén gondolkodik a kormány és drágább lesz a kamionok áthaladása az országon, egyre többen fognak vasúton szállítani. Ez azt jelenti, hogy egy bővülő piacon lévő társaságot adtak el a MÁV Cargo esetében, ami irracionális, hihetetlen kárt okozott” – hangzott az interjúban.
Nem tagadja Spaller Endre, hogy a MÁV-on belül, a vasút szerkezetében is vannak hibák. De amellett nem lehet elmenni, hogy az állam okozott egy 74 milliárd forintos pazarlást. Ami úgy tűnik, mintha az MÁV-hitel lenne, pedig az valójában az államadósság része, csak egy sokkal drágább verzióban finanszírozva – mondta. „Volt az őszödi beszédben egy mondat a »trükkök százairól«. Ezek közül kapásból egyet meg is fogtunk – nem az államadósságba, hanem a MÁV-hoz könyvelték el ezeket a pénzeket; holott ezt az államnak kellett volna állnia akár államadósságként, akár úgy, hogy felelősebben gazdálkodik” – hangoztatta Spaller Endre. Kérdésre válaszolva hozzátette: a mostani állami átvállalására fedezetet nyújt a magánnyugdíjpénztárakból befolyó összeg. „Azt mondtuk, hogy azt államadósság-csökkentésre fordítjuk, és akárhogy nézzük, a MÁV-tartozás – a 2007-es 2008-as számlák, amiket most kell kifizetni – az államadósság. Ezt maga a MÁV sosem fogja kitermelni, hiszen mindig is egy veszteséges vállalat lesz, mivel a személyszállítás sosem lesz nyereséges” – tette hozzá a képviselő.
Az új MÁV-székház ügyéről a KDNP-s politikus azt mondta: az egy állatorvosi lova a szocialista kormány gazdálkodásának. „A régi székház üzemeltetése kétszáz millió forintba került. 2010 volt, amit az új épületben töltöttek – itt nyolcszorosa a bérleti és üzemeltetési díj; kétszázmillióról 1, 6 milliárdra ugrott fel évente. A magyarázata a rossz szerződés kötése” – hangoztatta Spaller Endre. Hozzátette: amikor egy társaság veszteséges és valahol spórolni kell, „akkor nem költözünk A kategóriás irodaházba, és nem kötünk olyan szerződést, aminek a többlet díjából a vasúttársaság maga építtethetett volna egy irodaházat, ami a sajátja lett volna” – hangoztatta a képviselő, hozzátéve, ez egy hihetetlen pazarlás, és „ha valaminek, akkor ennek kell legyen felelőse”. Hozzátette: a szerződés felbontása még többe kerülne, mintha végigviszik a bérleti időszakot.
(DunaTV)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.