A mai Magyarországon az emberek egyharmada nyomorban él, egy másik harmada pedig folyamatosan csúszik lefelé, és egyre szegényebb lesz – nyilatkozta Hegedűs Zsuzsa. A miniszterelnöki tanácsadó 2009-es statisztikai adatokra hivatkozva állítja: hazánkban 1 953 101 18 éven aluli él, közülük 445 201 hátrányos helyzetű. Ez azt jelenti – fejti ki Hegedűs –, hogy olyan családban élnek, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot, ami kevesebb mint 27 000 forint. Elmondta, hogy alapítványa, a Minden Gyerek Lakjon Jól rajtuk és a családjukon akar segíteni.
A kormánypárt hivatalos weboldalán olvasható interjújában utalt rá, hogy idén márciusban kibővítették az alapítvány programját: vetőmagot, kisállatokat osztanak a családoknak. „Felhívást küldtünk a 47 leghátrányosabb kistérség összes településének. A jelentkezéshez csupán egyetlenegy feltételt kellett teljesíteni: az adott település összes, kettő, illetve több gyermeket nevelő hátrányos helyzetű családjának részt kell vennie a programban”. Hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet kirekeszteni, diszkriminálni, „itt ugyanis nem romaproblémáról beszélünk, hanem szegénységről”. Úgy látja, hogy a romákkal vagy más kisebbségekkel kapcsolatos sztereotípiáknál sokkal nagyobbak a nyomorral szembeni előítéletek. Hegedűs szerint ha programjának megfelelően mindenki kap, akkor senki nem akarja majd elvenni a másét.
Bejelentette, hogy az idei akciónak köszönhetően 15 ezer család juthat vetőmaghoz, kisállathoz; ezáltal fenntartható megélhetési lehetőséghez. A szociológus kiemeli: amit a támogatottak most elültetnek a veteményesben, abból már júniustól egész évben jól lakhat a család vitamindús zöldséggel, sőt a feleslegből jövedelme is lehet; ha csak három tyúkot megtartanak a negyven napos csibéből, és amikor megnőttek, minden héten levágnak egyet, akkor jövő márciusban újra lehet kezdeni az egészet. „Ez egy fenntartható, pici, háztáji lehetőség. Mi nem halat adunk a háló helyett, tőlünk halat és hálót is kapnak az emberek” – összegzi.
Állítja, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben az emberek nem azért nem művelik a földjeiket, mert lusták. A probléma hátterének azt tartja, hogy hazánkban, ahogy megszűntek a téeszek, megfizethetetlenül drága lett a kisállattartás, hiszen már nem jutottak az emberek ingyen takarmányhoz, és a terményeket sem lehetett szabadon értékesíteni. Ám emlékeztet, hogy a tavaly júliusi törvénymódosításoknak köszönhetően azonban ez megváltozott: negyven kilométeres körzetben bárki eladhatja azt, amit a saját földjén, kertében megtermelt, és az állatok levágásához is elég az állatorvosi engedély.
Hegedűs szerint az ország északi, keleti és déli peremén találhatók a leghátrányosabb térségek. „Itt vannak olyan települések, ahol ötször akkora a munkanélküliség, mint az országos átlag, Budapesthez képest pedig majdnem tízszeres. A leszakadt kistérségek földrajzi szempontból hatalmas váltást jelentenek; mintha az ember elmenne egy másik világba. Két Magyarország van, de nem politikai értelemben” – mondta, hozzátéve, hogy „fogalma sincs egy budapesti, viszonylag konszolidált embernek, hogy hogyan élnek egy szegény faluban az emberek, és miként lehet megélni havi ötvenezer forintból”.
Kiemeli, hogy ma már minden nemzetközi szerv arról beszél, hogy harminc év múlva az élelmiszer-ellátás felét a városokban maguk a városlakók fogják megtermelni a teraszokon. Utal a L' Express francia hetilap vezércikkére is, amely arról írt, hogy tíz év múlva az számít majd nagyhatalomnak, aki a saját lakosságát el tudja látni. „Nem a nagy gazdaságoké tehát a jövő, hanem a kis parasztgazdaságoké, a háztájié.”
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
