Meggyőződésük, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, az átalakítás során szükségessé váló intézményi integrációk azonban csak akkor hozhatnak tartós eredményeket, ha azokban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak – emelte ki Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Fábián István, a Debreceni Egyetem; Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem; Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az MTI-hez eljuttatott közös, csütörtöki keltezésű állásfoglalásában.
Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek – beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is – megőrzéséhez szükséges feltételeket. Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható. A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője.
Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos EU-s vállalásaink teljesítését – fejtették ki.
Alapfeladataikat a felsőoktatási intézmények csak akkor képesek hatékonyan ellátni, ha az oktatási és kutatási autonómia mellett megfelelő gazdálkodási jogosítványokkal is rendelkeznek. Az állam tulajdonosi/fenntartói funkcióját a szükséges mértékű és tartalmú ellenőrzési rendszer kiépítésével képes a legjobban ellátni – mutattak rá.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.