Balsai István előterjesztői expozéjában hozzátette, az sem titok: a tervek között szerepel, hogy azok a rokkantnyugdíjasok is, akik tudnak, térjenek vissza a munkaerőpiacra. Kijelentette: nincs olyan szándéka a kormányzatnak, hogy ezen túlmenően bármilyen szerzett jogot, bármilyen, a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt el nem érő életkorban lévő embernek megállapított nyugdíját csökkentsék vagy újravizsgálják. Megjegyezte, így a speciális szakmákban dolgozókat, a bányászokat, a vegyészeket, a művészeket sem érintené a kezdeményezés. Az érintett volt rendvédelmi dolgozók száma harmincezer körüli, ami nagyjából megegyezik a rendvédelmi szerveknél jelenleg foglalkoztatottak létszámával, a honvédséget nem számítva – mondta.
Balsai István – aki a fideszes Lázár Jánossal és Talabér Mártával jegyzi a beterjesztett alkotmánymódosítást és az alkotmánybírósági törvény módosítását – kitért az indítványok Alkotmánybíróságot (Ab) érintő részeire is, és kifejtette: legkésőbb július közepéig kell megválasztania a parlamentnek az új alkotmánybírákat – a már tavaly gyakorolt alkotmánybíró-jelölési szabályok alapján –, mégpedig ötöt. Ugyanis a jelenlegi 11-es létszám 15-re emelkedik, ám emellett egy régóta hiányzó alkotmánybírát is pótolni kell. Emlékeztetett, elnököt is választ majd a Ház, ami szintén újdonság, hiszen eddig a tagok maguk közül választották meg a testület vezetőjét három évre. Ez a rotációs elv azonban nem teszi lehetővé az Ab stabil irányítását – hívta fel a figyelmet a fideszes képviselő. Mindezek miatt kell módosítani az Ab-törvényt is.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány támogató álláspontját tolmácsolva közölte: a tervezett nyugdíjváltozások a kabinet szerint szolgálják egyrészt a nyugdíjkassza fenntarthatóságát, a nyugdíjak értékállóságát; továbbá javíthatják a közbiztonságot, jobban szolgálhatják a társadalmi igazságosságot, és növelhetik a foglalkoztatottság szintjét.
Kifejtette: senki nincs veszélyben, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, aki betöltötte az 57. életévét, aki bányász, vegyész vagy művész volt, illetve aki valóban munkaképtelen. Az államtitkár rámutatott, ma Magyarországon a jogilag meghatározott nyugdíjazási időpont és a nyugdíjba vonulás tényeges időpontja 3-4 évvel tér el. Az 57 év alatti nyugdíjas rendvédelmi dolgozók átlagosan 179 ezer forint nyugdíjat kapnak. „Az volt a legnagyobb hiba a korábbi nyolc év MSZP-s politikájában, hogy arra ösztönözték a rendvédelmi szerveknél dolgozókat, menjenek nyugdíjba, hiszen akár magasabb jövedelemre is szert tehetnek” úgy – hangsúlyozta Rétvári Bence.
(MTI)
Az átalakításokkal „nem elvenni, hanem adni akarnak”
A fideszes Balsai István szerint a pártja által beterjesztett alkotmánymódosítási javaslattal megszüntethető az a jelenlegi helyzet, hogy az 57 év alatti, egészséges állapotban lévő, ám nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozók nem szolgálják az ország közbiztonságát. A politikus a nyugdíjszabályok átalakítását lehetővé tevő indítvány keddi parlamenti vitájában úgy fogalmazott: „nem elvenni, hanem adni akarunk”. • Nyugdíj helyett inkább munkabért szeretnének fizetni
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!