Csak az menjen táppénzre, aki beteg és valóban rászorul

Bár a táppénzzel való visszaélés némileg talán csökkent, még így is negyvenezer esetre derült fény 2009-ben, a rokkantsági nyugdíjjal való visszaélésről pedig szinte mindenki hallott már történeteket. Hogy ezeken a területeken is jobban lehessen vigyázni a közpénzekre, ezt a célt szolgálja a csalással kapcsolatos büntetési tételek szigorítása és új büntetési tételek bevezetése – hangoztatta Nagy Anna kormányszóvivő a Duna Televízió Reggel a Dunán című műsorában csütörtökön. A szóvivő szerint az új táppénzszabályok is arra kívánnak ösztönözni, hogy csak az menjen táppénzre, aki beteg és valóban rászorul, tavaly ugyanis együttesen elképesztően sok napot töltöttünk táppénzen mi, magyarok.

Léteztek eddig is olyan szabályok, amelyek az adócsalást, az áfacsalást, a csempészetet büntetik – ezek a büntető szabályok lesznek szigorúbbak a jövőben a Btk. módosítása nyomán – mondta Nagy, hozzátéve: ne legyünk nagyvonalúbbak a visszaélésekkel akkor, ha közpénzről van szó.; a közpénzekre ezen a szinten is sokkal jobban kell vigyázni, mint ahogy az elmúlt években láttuk. Már százezer forintos értékhatártól komoly büntetésre számíthat az, aki adócsalással, csempészettel próbálkozik, vagy ezeket a tevékenységeket segíti – tette hozzá.

Újnak számít viszont a táppénzzel vagy a rokkantsági nyugdíjjal csalók büntetése – tette hozzá a kormányszóvivő. Táppénzzel kapcsolatos visszaélésből talán némileg kevesebb van, de még mindig negyvenezer esetre derült fény 2009-ben, a rokkantsági nyugdíjjal viszont nagyon gyakran visszaélnek. „Szinte mindenkinek van egy-két története arról, hogy miket hallott rokkantsági nyugdíjra vonatkozó korrupcióval kapcsolatban.” Hatalmas összegekről és rengeteg emberről van szó, hiszen Magyarországon több mint hétszázhúszezren kapnak ilyen nyugellátást. Akik valóban rokkantsági nyugdíjasok, nekik is jobb, ha tiszta helyzetben lesznek, és nem lesz körülöttük egyfajta gyanakvás, hogy tényleg jogosan veszik-e igénybe a rokkantsági ellátást vagy sem – hangzott az interjúban.

A rokkantsági nyugdíj esetében húszezer forint értékhatártól lesz büntetendő a csalás – két év börtönbüntetéssel is sújtható lesz az, aki hosszabb ideig, üzletszerűen vagy bűnszövetkezetben követi el ezt a fajta visszaélést, legyen szó a rokkantsági nyugdíjak megítéléséről vagy annak nem jogos elfogadásáról. Tavaly az állam majdnem hetvenötmilliárd forintot fizetett ki táppénzre. A kormány vélhetőleg ezen is szeretne spórolni – vetette közbe a Reggel a Dunán riportere. Ez óriási összeg – reagált Nagy, megjegyezve: ha hozzávesszük, hogy tavaly huszonnyolcmillió napot voltunk mi, magyarok betegállományban, „akkor rájövünk, hogy óriási nagy számokról beszélünk”.

A helyzet megváltozásához a szóvivő szerint a táppénzszabályok módosulása is hozzájárul majd. A táppénz maximum összege a felére csökkent, napi ötezer-kétszáz forintra – ez az alacsony jövedelműeket nem érinti, hiszen ők korábban sem kapták ezt a maximum összeget – érvelt Nagy.

„A szigorítás is afelé mutat, hogy valóban csak az menjen el táppénzre, aki tényleg rászorul és tényleg beteg. Hiszen ez a huszonnyolcmillió nap egy óriási szám – és ezt bizony valakinek ki kell fizetni” – hangzott az interjúban.

(DunaTV)