Folyamatosak a razziák Budapesten

A január 15-én éjjel bekövetkezett West-Balkán-tragédia után a kormány szigorú intézkedéseket léptetett életbe, de közben a szakma is szerveződni kezdett. Negyed évvel a három fiatal lány halálát okozó események után az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakoztatásért (EKBSZ) elnökét kérdeztük az „éjszakában” történt változásokról. Pálosi Boglárka nyilatkozott az MNO-nak, és arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly gazdasági hatásai is lehetnek a „túlszabályozásnak”.

A korábbi szabályok is jórészt megteremtették a biztonságos szórakozás feltételeit, azok be nem tartása, illetve be nem tartatása vezethetett a West-Balkán-tragédiához – jelentette ki Pálosi Boglárka. Az EKBSZ elnöke az MNO-nak elmondta, hogy a szakma 95 százaléka érdekelt a „jogkövető magatartásban”, hiszen hosszú távra terveznek. A „buliszervezésbe” a gyors meggazdagodás reményével beugró fennmaradó öt százalék miatt alakulnak ki veszélyes, jogellenes helyzetek. Kecskés Tamást, a három fiatal lány haláláért felelős rendezvény főszervezőjét is az utóbbiak közé sorolta Pálosi, aki jelezte, hogy a szakma nagy része már a baleset előtt elfordult Kecskéstől. A szervezet elnöke hozzátette, hogy európai viszonylatban is biztonságosnak számítanak a hazai szórakozóhelyek a „szörnyű tragédia” ellenére, ezért tarják túlzónak a rendelet egyes pontjait.

Az elsődleges cél a biztonság

A szakmával és a gyakorlattal is szembement a törvényhozás az új szabályozás életbe léptetésével, mivel kiskapukat hagyott nyitva és életszerűtlen – hívta fel a figyelmet a szakember. Elmondta: a kormányzattal kezdeményezett párbeszédük nem vezetett eredményre, ennek ellenére továbbra is fenntartják a kapcsolatot a döntéshozókkal, hogy módosításokat tudjanak elérni. Az EKBSZ ezért további érdekvédelmi szervezetekkel vette fel a kapcsolatot a hatékonyság érdekében. Pálosi a szabályozás életszerűtlensége kapcsán megemlítette a tűzvédelmet, mely nem veszi számításba a szórakozóhelyek egyedi jellegét. Példaként többek között a Gödör Klubot hozta, ahol ezentúl csak 800 fő szórakozhat, noha jóval többen is beférnének biztonságosan. Az EKBSZ elnöke ismételten hangsúlyozta, hogy elsődleges céljuk a szórakozni vágyók biztonságának garantálása, mellyel kapcsolatban folyamatosan egyeztetnek a Riadólánc Gyermekeink Biztonságos Szórakozásáért Egyesülettel.

Diploma a fürdőgatyában

A szakember hosszan sorolta az „ésszerűtlen” razziákat is. Elmondta, hogy a Szikrában pár hét leforgása alatt hatszor csaptak le, volt olyan revizor, aki néhány nap után ellenőrizte a saját maga által kiadott engedélyeket. A Merlin színházban szintén hatszor jártak már a hatóságok. Legutóbb nem is volt zenés-táncos rendezvény az épületben, ennek ellenére a parancsnok kihívatta a színház igazgatóját egy előadásról, hogy felvegyék a jegyzőkönyvet. Az új szabályozások miatt több szórakozóhely volt kénytelen átalakításokat eszközölni. Az Ötkertben, miután az egyik hatóság által előírt módon átalakították a bejáratukat, kénytelenek voltak ismét építkezésbe fogni, mert egy másik ellenőrző szerv nem fogadta el az első által jóváhagyottakat. Az EKBSZ elnöke a diploma körül kialakult mizéria kapcsán a 13 éve balesetmentesen működő Cinetrip elnevezésű rendezvény főszervezőjének, nem mellesleg az EKBSZ ügyvezető elnökének, L. Laki Lászlónak az esetével érzékeltette az elvárás túlzó voltát. Az új rendelet szakirányú felsőfokú végzettséghez köti a rendezvényszervezést, s azt is előírja, hogy az a buliban is ott legyen a lebonyolítónál. „Hogyan várhatják el, hogy a Rudas fürdőben rendezett bulikon, ahol Laki fürdőgatyában szokott mászkálni, magánál tartsa a diplomáját?” – tette fel a költői kérdést az elnök. Az EKBSZ továbbra is azon dolgozik, hogy a rendelet módosításra kerüljön, és egy életszerű célorientált szabályozás jöjjön létre.

Riasztó

Az államháztartás is megérezheti a túlszabályozást, hívta fel a figyelmet Pálosi Boglárka. A felesleges létszámkorlátozások, átépítések és a rendezvények alatt tartott razziák komoly kiesést okozhatnak a szervezőknek, és ezáltal az államnak. Budapest az elmúlt években Európa legkedveltebb „bulifővárosává” nőtte ki magát, a 2-3 napra útra indulók körében első helyen szerepel egy tanulmány szerint. „A szigorú szabályok következményei azonban elriaszthatják a hazánkba látogatókat” – érvelt az EKBSZ elnöke. Igen fontos szerepet töltenek be a hazai turizmusban a „kocsmaturisták”. A KSH adatai szerint átlagosan egy nap alatt az 1-3 vendégéjszakát hazánkban töltő külföldiek költik a legtöbb pénzt, húsz és fél ezer forintot, míg az összesített átlag 13,2 ezer forint volt 2010-ben. Az 1 189 819 milliós tortából 294 762 millió forintot költöttek tavaly, holott arányuk „csak” 12,5 százalék.