Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke közös megemlékezésében azt írta: e napon közösen hajtanak fejet a hősi halottak emléke előtt, és különös tisztelettel gondolnak az első világháborúban elhunyt 600 ezer magyar katonára, köztük a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred Doberdó térségében elesett hőseire.
Mint felidézték, az Olasz Királyság 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, majd néhány héten belül támadást intézett a közös határ ellen, és a két évig tartó véres küzdelemben százezer magyar honvéd lelte halálát. A legtöbb áldozatot a nagyváradi, a szegedi és a székesfehérvári ezredek szenvedték el, együtt a pozsonyi, a karánsebesi és az újvidéki ezredekkel.
Az Emberi Méltóság Tanácsa – amelynek tagja Tőkés László is – fontos célkitűzésének tartja, hogy a nemzeti méltóság programja keretében emlékeztessen azokra a hősökre, akik életüket áldozták a hazáért, akik többségükben jeltelen sírokban nyugszanak, és akiknek sírhantjára ma már senki nem visz virágot.
„Sok százezer magyar család fájdalommal emlékezik egykori hozzátartozóira, akiknek hősi üzenete a ma élők számára az, hogy csak az összetartás és egymás méltóságának tisztelete hozhat nyugodt és békés jövőt Magyarország számára” – zárul a dokumentum.
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt. Ennek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk „az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért.
(MTI)
hatalom
Nem kompország – hídország
