Ez maga a konzultáció – így válaszolt a miniszterelnöki szóvivő arra a felvetésre, hogy mi a kormányzat célja a jövő héttől induló szociális konzultációval; mit szeretnének vele kiváltani, pótolni, esetleg milyen konzultációt helyettesíthet. „Továbbra is folytatjuk azt a típusú kormányzást, amely homlokegyenest ellenkező az előző nyolc esztendő gyakorlatával; továbbra is feltett szándékunk, hogy időről időre közvetlenül megkeressük az embereket különböző kérdésekkel” – hangoztatta Szijjártó Péter.
A jövő héttől postázandó kérdőíven tíz olyan kérdés szerepel majd, amelyek a mindennapi élet legfontosabb momentumait érinti – alapvetően szociális jellegű kérdésekről van szó, mivel ezen a területen sok döntést kell majd hoznia a parlamentnek és a kormánynak, ami előtt szeretnék megismerni az emberek véleményét a legfontosabb kérdésekben – tette hozzá.
Mindenki elmondhatta a véleményét
Az elmúlt egyéves kormányzásuk során sokszor vetették az önök szemére – például az új alkotmány elfogadása kapcsán is –, hogy nem tárgyalnak a civil szférával, a társadalmi szervezetekkel, az érdekképviseletekkel. Ezt most is hiányolják, gondolhatunk a pedagógusokra, avagy a nyugdíjat és a szociális ellátást érintő kérdésekre. Úgy gondolják, ha megkérdezik az embereket 16 éves kor felett, ez pótolhatja az említett konzultációsorozatot? – vetette fel a Közbeszéd.
Ami az alkotmányozást illeti: ilyen nyitott, ennyi embert bevonó folyamat még soha nem volt Magyarországon jogalkotás területén, mint az alkotmányozás. Számtalan meghallgatást tartott az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság, külön nap volt például a szakszervezetek számára, ha már ők kerültek szóba – reagált Szijjártó Péter. Ezen túlmenően minden egyes állampolgár elmondhatta véleményét tizenhárom kérdésben arról, hogy mi kerüljön vagy ne kerüljön be az alaptörvénybe. A szakszervezeti vezetőkkel pedig az elmúlt másfél hónapban négy alkalommal találkozott személyesen a miniszterelnök – tette hozzá a szóvivő.
Ami pedig a pedagógusokat érinti – folytatta Szijjártó Péter –, tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy senki kedvéért nem fog lemondani a kormányzat arról, hogy minden tanár és iskola véleményét megismerje az oktatás tervezett átszervezése kapcsán. „Értem, hogy ez presztízskérdés a szakszervezetek számára, ugyanakkor – még egyszer mondom – az emberek közvetlen megkérdezése eddig is része volt és továbbra is része lesz a kormányzásnak” – szögezte le Szijjártó Péter.
Sok a bepótolnivaló
Rákérdeznek a kérdőívben a segélyezés rendszerére is. A kormányzat tervei szerint kilencven napra szállítanák le a munkanélküli-juttatások tartamát, ami rekordalacsony időtartam az EU-n belül. Ha pedig azt nézzük, hogy ma Magyarországon átlagban másfél év alatt találnak maguknak állást a munkanélküliek, akkor ebből óriási társadalmi feszültség kerekedhet – vetette fel a Közbeszéd.
Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta Európában, 55 százalék, míg az EU átlaga 65 százalék. Nekünk van a legtöbb bepótolnivalónk e téren. Aki tehát arról beszél, hogy ez egy negatív rövid idő, amíg a magyar állam folyósítja majd a munkanélküli-segélyt, annak meg kell kérdeznie az intézkedés kiváltó okát is – reagált a miniszterelnöki szóvivő. Hozzátette: a munkahelyteremtő intézkedések, például a nagyberuházások támogatása mellett – a nagy autóipari beruházások éppen most indulnak állami támogatással – olyan közmunkaprogramok indulnak, amelyek révén az állam képes lesz munkát biztosítani mindazoknak, akik kilencven nap után sem találnak vissza a munkaerőpiacra – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő.
Nagy lépésekben
Ez meglehetősen irreálisnak hangzik, hiszen 11 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Januártól, az új segélyezési rendszer bevezetésével együtt, százezer számra teremtenek majd új munkahelyeket? Az egy évvel ezelőttihez képest is csak 15-20 ezerrel lett több munkahely mára – vetette fel a Közbeszéd.
Ennyivel dolgoznak többen – pontosított a szóvivő, megjegyezve: a helyzet súlyos. „11 százalék körüli munkanélküliség egy 55 százalékos foglalkoztatással azt jelenti, hogy a helyzet súlyos, tehát komoly intézkedésre van szükség; nem lehet kis lépésenként haladni, hanem nagy intézkedésekre van szükség” – hangzott az interjúban. Például a közmunkaprogramok, illetve a munkahelyteremtő vállalkozásokat segítő adórendszer bevezetése valóban nagy bátorságot igénylő intézkedésnek tűnhet – amint az is –, de a jelenlegi helyzetből csak így lehet kitörni – szögezte le Szijjártó Péter a Közbeszéd stúdiójában.
(Duna Televízió)
Oroszország
Nógrádi György: Az idén nincs uborkaszezon
