Pénteken dönt az Ab

Pénteken derül ki, miként bírálhatja el az Alkotmánybíróság (Ab) a végkielégítések 98 százalékos különadójáról rendelkező törvényt az emberi méltóság sérelmére hivatkozó beadványok alapján – mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke csütörtökön Budapesten a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara közgyűlésén tartott előadásában.

Paczolay Péter a gazdasági alkotmányosságról szóló előadásában kifejtette: az Országgyűlés tavaly novemberben szűkítette az Ab hatáskörét a gazdasági, költségvetési tárgyú törvényekkel összefüggésben, az új alaptörvény szerint pedig továbbra is a csökkentett hatáskörrel kell számolni. Ugyanakkor adókkal összefüggő beadványok továbbra is érkeznek az Ab-hoz. „A végkielégítések 98 százalékos különadója kapcsán a beadványozók az emberi méltóság sérelmét jelölik meg a törvénnyel szembeni alkotmányossági aggályaik alapjául. Hogy az emberi méltóság sérelmére alapozott kérelmek alapján miként bírálhatja el az Ab ezt az adótörvényt, ez (…) holnap kiderül” – mondta Paczolay Péter csütörtökön.

Érkeznek kérelmek a válságadó néven ismertté vált szektorális adók ellen is. Ezekkel kapcsolatban az Ab illetékességének eldöntése „még a jövő kérdése. Az azonban mindenképp látható, hogy természetes személyek emberi méltóságát itt aligha fogjuk megtalálni” – közölte az Ab elnöke. Paczolay Péter kijelentette: az Ab tudomásul veszi a hatáskörét érintő változásokat, szakmai álláspontja szerint azonban „továbbra is fontos kérdés, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül”.

Az Ab elnöke kifejtette: a piacgazdaság – egyes szélsőséges esetektől eltekintve – „irreleváns az alkotmányossági vizsgálatnál. A változó kormányok a változó gazdasági helyzetben a gazdaságpolitikájukat szabadon alakítják. Ebből a szempontból még nem látható pontosan, hogy milyen új kérdéseket vethet fel az új alaptörvénynek az a rendelkezése, amelynek alapján a közteherviselés alapvető szabályait sarkalatos, kétharmados többséggel elfogadott törvény határozza majd meg, vagyis milyen mértékben hagy lehetőséget ez a szabály arra, hogy a változó kormányok a gazdaságpolitikájukat szabadon alakítsák.” Az elmúlt húsz évben kialakultak a gazdasági alapjogok gazdasági keretei, amihez az Ab ítélkezési gyakorlata nagyban hozzájárult. Az Ab azonban „nagyfokú önkorlátozást gyakorolt a gazdasági tárgyú döntésekben, tiszteletben tartotta a törvényhozó és a kormány mozgásterét” – mondta Paczolay Péter.

Hozzátette: „Ennek ellenére előállt az az érdekes helyzet, hogy míg a Magyar Köztársaság hatályos alkotmányának nincs önálló gazdasági-pénzügyi fejezete, a jövő évben hatályba lépő új alaptörvényünknek lesz. Ugyanakkor az Ab hatásköre bizonytalan időre szünetel, illetve csak szűk korlátok között lehetséges az adóügyi-költségvetési tárgyú normakontroll.” Ezért aztán kérdés, hogy milyen alkotmánybírósági védelemben részesülhet majd az önálló közpénzügyi-gazdasági fejezet, hiszen az Ab „kényszerűen kivonul a gazdasági alkotmányosság fejlesztéséből” – mondta az Ab elnöke.

A jövő év elején hatályba lépő új alaptörvény értelmében az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát egyelőre továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez a korlátozás tavaly novemberben Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatára került az alkotmányba, és az új alaptörvény szerint mindaddig érvényben marad, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.

(MTI)