Vörösiszap-katasztrófa: készpénzben térítik meg a károkat

Módosult a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat felhasználásáról szóló rendelet, amelynek terhére készpénzben térítik meg a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa sújtotta családok konyhakertekben, haszonállatban, gépjárművekben, illetve ruhaneműben keletkezett kárát, és amelyből az állam a károkozó helyett helytáll a védekezésben, helyreállításban és a lakosság kártalanításában. • Helyreállítás: új posta és rendőrőrs épül Devecserben

A katasztrófavédelmi kormánybiztos honlapján megjelent tájékoztató szerint az új rendelet hatálybalépésével az 5/2010. (XII.3.) BM-rendelet hatályát veszti. Az új szabályozás tizennyolc pontban csoportosítja és pontosítja azokat a célokat, amelyekre a katasztrófa-elhárítási célelőirányzat felhasználható. A hatályba lépett új szabályozás rögzíti azt is, hogy amennyiben az a korábbi rendelettel szemben kedvezőbb feltételeket biztosít az ingóságokkal kapcsolatos állami kárenyhítésre, akkor lehetőség van a szerződés módosítására.

Az érintett önkormányzatok – Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Kamond, Tüskevár és Apácatorna – felsorolását követően ez a rendelet már kitér a gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és az egyházak tulajdonában lévő ingatlanokban, továbbá az általuk gyártott vagy a gyártáshoz, szolgáltatáshoz szükséges felszerelésekben, eszközökben, készletekben, valamint a forgalmazott termékekben esett károk enyhítésére is.

Az új rendelet értékhatárokat rögzít a vörösiszap-katasztrófa különböző típusú kárenyhítéseinél: természetes személyek háztartási ingóságainál – bútorok, háztartási eszközök – ingatlanonként legfeljebb 1 000 000 forint adható (amitől indokolt, egyedi esetben a belügyminiszter az értékhatáron túl eltérést is engedélyezhet); a belterületi mentesítés során megrongálódott kerítések helyreállítására 300 000 forint kapható.

A jogszabály részletezi a vállalkozások – az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján – csekély összegű (de minimis) támogatásának feltételeit, a támogatás rendkívüli események által okozott károk helyreállítására szolgál. (A támogatott vállalkozásnak nyilatkoznia kell az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatásokról, amelyeket egy új támogatás esetén figyelembe kell venni.)

A belügyminiszter az érintett önkormányzatokkal keretszerződést, a védekezésben és helyreállításban részt vevő állami szervekkel pedig támogatási keret-megállapodást köt. Az előirányzatból finanszírozott támogatási szerződések megkötését különböző feltételekhez köti, amelyet kilenc pontban rögzít. A négyoldalas rendelet értelmében egy tulajdonosnak csak egy lakóépület vonatkozásában nyújtható támogatás, továbbá a kár mértékét és összegszerűségét szakértői vélemény állapítja meg.

(MTI)