A romák felzárkóztatása növelné a versenyképességet is

A magyar EU-elnökség elérte a romák integrációjával kapcsolatos kitűzött célokat, sikerült megalkotni a felzárkóztatási keretstratégiát, amely remélhetőleg nem is az első, hanem már a második lépés volt egy hosszú úton – jelentette ki kedden Brüsszelben Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára az Európai Parlament (EP) szakbizottsága előtti meghallgatásán.• A romakérdés nem egy adott ország belügye• Hazánk kisebb csodát művelt

Az államtitkár az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága előtt fejtette ki álláspontját a magyar EU-elnökségnek az általa felügyelt területet érintő célkitűzéseiről. Mint Balog elmondta, az Európai Unióban és a környező országokban élő 10-12 milliós roma népesség, noha nyilvánvalóan nem homogén közösség, mindenütt szenved a mélyszegénységtől, a munkanélküliségtől, a diszkriminációtól és a szegregációtól, és bár az EU-s és a tagállami intézmények is már a kilencvenes évek óta küzdenek ezek ellen, jól ismert tény, hogy eddig nem értek el áttörő sikert. Az államtitkár szerint hosszú távon a romák felzárkóztatása nemcsak hogy szükségszerű, de gazdaságilag is kifizetődő lenne, és növelné az EU versenyképességét.

Az utóbbi időben több nemzetközi szervezet is jelezte az európai szintű romastratégia kialakításának szükségességét, ennek ellenére a magyar kormány nem minden kockázat nélkül karolta fel az elnökség egyik prioritásaként az ügyet, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ezzel a magyar romapolitikákra is nagyobb figyelem fog irányulni – mutatott rá Balog.

Az EP zöldpárti frakciójának képviselője számon is kérte a kormány „lassú reagálását” a szélsőjobboldali szervezetek masírozására a cigányok lakta településrészeken, illetve a gyöngyöspatai romák „evakuálása” körüli „hárítást” a kormányzat részéről. Balog erre válaszolva elmondta, hogy a parlament igen szigorú, a „határokig elmenő” törvényt alkotott az „egyenruhás bűnözésről”, s megemlítette, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kétszer is járt lenn Gyöngyöspatán, ahol a romák tapsviharral fogadták.

A Balog értékeléséhez hozzászólók mind fontosnak tartották, hogy a stratégiában foglaltak valóban megvalósuljanak, s ne csak az évenkénti jelentésekben, papíron legyen tapasztalható a fejlődés, illetve hogy maga a roma közösség is részt vegyen mind a célok megfogalmazásában, mind azok megvalósításában. A felzárkóztatási államtitkár válaszában kifejtette a meghallgatás résztvevőinek, hogy a program konkrét megvalósulása nagyban múlik az egyes tagállamok önkéntes vállalásain, és Magyarország például elkötelezte magát arra, hogy négy éven belül 100 ezer új munkahelyet teremt a romáknak, 10 ezerrel több roma fog végezni a középiskolákban, és az eddiginél több roma fog az egyetemekről kikerülni.

(MTI)