A változtatás érdekében tanúsított bátorságot kell ünnepelni

Nem az éveket, hanem a négy évtizeddel ezelőtt, a változtatás érdekében tanúsított bátorságot kell ünnepelni akkor, amikor a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) fennállására emlékezünk – mondta ünnepi beszédében csütörtökön Pálinkás József Szegeden.

MNO
2011. 06. 02. 15:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hangsúlyozta: valószínűleg heves viták előzték meg az SZBK megalapítását, de az idő igazolta, hogy jó ötlet volt. Az intézményben zajló munkát kiváló egyéni és csoportmunka jellemezte, ezzel téve azt a világban elismert központtá.

Ma a magyar tudományos életben a fiatalok el sem tudják képzelni az MTA rendszerét az SZBK nélkül. Negyven évvel ezelőtt azonban kellett a szakemberek elhatározása. „Vegyünk példát róluk, és merjünk a mai körülmények között az övékéhez hasonló döntést hozni” – mondta Pálinkás József, hozzátéve, reméli, hogy az MTA tagjaiban most is megvan a bátorság, és negyven év múlva az intézményhálózatban akkor dolgozók is hasonlóan büszkén tekinthetnek majd vissza a most élő tudósokra.

Az SZBK születését hosszadalmas, körültekintő tervezgetések, olykor heves politikai, tudományszervezési viták előzték meg. A hatvanas években abban már minden érdekelt egyetértett: itt az ideje, hogy az elképzelés valósággá váljon. Épüljön föl Magyarországon egy több egységet magába foglaló, sejt- és molekuláris biológiai kísérletekre hivatott, alapkutatással foglalkozó intézet. Végül siker koronázta a főképpen Straub F. Brunó akadémikus által hangoztatott törekvést, és megnyílt az út a biológiai kutatóintézet létrehozása előtt.

Szeged örömmel fogadta a döntést. Az első tervek szerint a növényélettani intézet, a genetikai intézet, a biofizikai intézet osztályai, valamint a biokémiai intézet Budapesten már meglévő fehérjekutató osztálya mellett létesülő nukleinsav, lipoprotein és anyagcsere-regulációs osztálya kapott volna itt helyet.

1971 áprilisában Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke ünnepélyes keretek között felavatta az első szakaszban felépült szárnyat. A fél laborépület, a műhely és az energiát biztosító helyiség otthont adott mind a négy intézetnek. Az SZBK hivatalos születésnapja azonban 1973. október 11., az ünnepélyes avatás dátuma. Úgy tervezték, hogy 150 kutató és 40-45 vendégkutató dolgozik majd az SZBK-ban. A segédszemélyzet létszámát 350 főben határozták meg. Az SZBK átadásának évében 325 alkalmazottja volt a központnak, közülük 95-en kutatóként tevékenykedtek.

Jelenleg – mint azt Ormos Pál, az MTA SZBK főigazgatója csütörtökön beszédében elmondta – 250 kutatóval és 450 munkatárssal dolgoznak. Munkájukat, amelyet a hazai és nemzetközi kutatóközösség tagjaiként végeznek, számos aktív együttműködés segíti. A kutatás mellett másik kiemelt tevékenységük az oktatás, jelenleg 80 szakdolgozója és 60 PhD-hallgatója van az intézménynek döntően a Szegedi Tudományegyetemről.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.