Fideszes képviselők kezdeményezték az Ab-ról szóló jogszabály és a hatályos alkotmány módosítását annak érdekében, hogy az Ab már szeptembertől legyen 15 tagú, és ugyanakkor lépjen hivatalba a parlament által megválasztott alkotmánybírósági elnök. A Háznak az új Ab-tagokat július 31-ig kell megválasztania, és e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával kell elnököt választania. (Az Ab létszámának 11-ről 15-re növeléséről az április 18-án elfogadott, 2012. január elsején hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, miként arról is, hogy az Ab elnökét ezután a parlament választja a testület tagjai közül, hivatali idejének végéig. Ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt.)
Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén a szocialista Lamperth Mónika ismét jelezte, nem értenek egyet az Ab-elnök megválasztására vonatkozó szabályok megváltoztatásával. Szerintük ez annak a jele, hogy a kétharmados kormánypárti többség politikai nyomás alá akarja helyezni az alkotmányvédelem legfontosabb intézményét. Erre reagálva Balsai István, a bizottság fideszes elnöke azt mondta, hogy az európai gyakorlatban fele-fele arányban találni példát parlament általi és testületen belüli elnökválasztásra. Szerinte nem szolgálta az Ab működőképességét, hogy a bíráknak háromévente azzal kellett foglalkozniuk, ki legyen az elnök.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.