Orbán Viktor a magyar EU-elnökség jegyében szervezett nyugat-balkáni körút keretében látogatott el Albániába. A miniszterelnök Horvátországban és Macedóniában már járt. A magyar elnökség fontos célja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási törekvéseinek támogatása. A magyar kormányfő előbb négyszemközti megbeszélést folytat Berishával, majd a két miniszterelnök kíséretének bevonásával plenáris tárgyaláson folytatják az eszmecserét.
A két kormányfő közös sajtótájékoztatón értékeli a megbeszéléseket. Orbán Viktor ezt követően Új kihívások az EU előtt – Perspektíva a Nyugat-Balkán számára címmel angol nyelvű előadást tart a Tiranai Egyetemen.
Albánia 2006 óta az Európai Unió (EU) társult országa, 2009 áprilisában pedig kérte felvételét az EU-ba, néhány héttel azután, hogy NATO-taggá vált. Jelenleg öt ország rendelkezik EU-tagjelölti státussal, Albánia három másik országgal együtt a potenciális tagjelöltek közé tartozik. Tirana EU-csatlakozási erőfeszítéseit mindazonáltal hátráltatja a tavalyelőtti albániai parlamenti választások tisztaságáról máig tartó belső vita.
A 2009. júniusi parlamenti választásokat a Berisha vezette jobbközép Albán Demokrata Párt (PDS) és szövetségesei nyerték meg, az ellenzéki szocialisták azonban soha nem ismerték el vereségüket és választási csalással vádolják Berishát. A belpolitikai válság idén január 21-én kiéleződött, egy tiranai kormányellenes demonstráción négy tüntetőt lelőttek, többeket megsebesítettek. Az albán kormány és az ellenzék kölcsönösen egymást tartja felelősnek a történtekért.
Az EU tavaly nem volt hajlandó tagjelölti státust adni Tiranának, jelezve, hogy előbb fel kell számolnia a korrupciót, valódi demokratikus kultúrát kell teremtenie és meg kell szilárdítania a jogállamiságot.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
