A vezérigazgató az államnak tett részvényfelajánlással kapcsolatban megjegyezte: a tulajdonosoknak a katasztrófát követően természetes volt, hogy a munkahelyek megőrzésének érdekében mindenben együttműködjenek az állammal. Ugyanakkor leszögezte, hogy a cég tulajdonosi szerkezete pontosan megegyezik a katasztrófát megelőző állapottal. (Tavaly ősszel Tolnay Lajos, Bakonyi Árpád és Petrusz Béla a belügyminiszterhez írt levélben jelezte, hogy készek a lehető leggyorsabb és legrugalmasabb átmenettel biztosítani a tulajdonosváltást, s részvényeiknek egy részét felajánlották az államnak.)
Bakonyi Zoltán az állami felügyelet lezárulása kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában az elmúlt kilenc hónap legfontosabb eredményének a munkahelyek megőrzését nevezte, amelyhez összehangolt intézkedések százai kellettek, és ebben az állami felügyelet szerepe elévülhetetlen. Közlése szerint a timföldgyár technológiaváltásának költsége meghaladta a 750 millió forintot, a külső területeken elvégzett munkálatok és a völgyzáró védőgátak megépítése további egymilliárd forintot tett ki. Ezekben az egyszeri beruházásokban a kárelhárítási, az egyéb biztonsági, és a most következő helyreállítási munkálatok költsége nincs benne – tette hozzá.
Bakonyi elmondta, hogy a hidrátgyártásnak az új technológia egymilliárd forint többletköltséget okoz évente, de az elmúlt hónapokban keletkezett (és még keletkező) több mint ötmilliárd forint veszteséget és a hátralevő beruházások költségét a következő években le kell dolgozni, s hosszú távon a termékek árába kell majd beépíteni. Hozzátette: amelyik termék árában ezt nem tudják érvényesíteni, annak a gyártását megszüntetik.
A vállalat gazdálkodásáról szólva elmondta, hogy a cég a 2010-es évet mintegy 30 milliárd forintos árbevétel mellett az októberi katasztrófát követő kényszerleállás miatt veszteséggel zárta, pedig az első kilenc hónap szép eredményt mutatott. Idén – az első három hónap technológiai nehézségei után – áprilistól pozitív számokat könyvelhetnek, s az árbevétel várhatóan meghaladja majd a tavalyi évet. „A legnehezebb feladat jelenleg a finanszírozás fenntartása, annak ellenére, hogy a szállítók nagyon türelmesek” – fogalmazott a vezérigazgató.
A száraz technológiáról – amelynek köszönhetően a gyár nem termel többé vízzel szállított és így magasabb folyadéktartalmú vörösiszapot – elmondta, hogy a régi technológiához képest a fajlagosan magasabb energiafelhasználás okán emelt terhelést jelent a környezetre, ami magasabb szén-dioxid-kibocsátásban jelentkezik. A cég az energiaköltséget tekintve egyébként is jelentős hátrányban van a versenytársakkal szemben a magyar lakossági energia keresztfinanszírozási helyzet okán – tette hozzá Bakonyi Zoltán, megjegyezte, hogy a bauxit hozzáférésének költsége itthon lényegesen magasabb, mint Brazíliában vagy Ausztráliában. A világpiacon 4 százalékos részesedéssel bíró vállalat üzemelteti a magyarországi mélyművelésű bányák 50 százalékát Halimbán és Bakonyoszlopon.
Az ajkai gyárban négy divízió működik, a hidrátgyártás, a hidrátfeldolgozás, a finomtermékgyártás és az alumíniumötvözet-gyártó részlegekben. A cég Magyarország mellett öt országban van jelen: Romániában, Boszniában, Szlovéniában és Montenegroban – ez utóbbi még csak elnyert koncesszió – termelést, Németországban kereskedelmi tevékenységet folytatnak.
A Magyarországon gyártott termékek 95 százalékát exportálják, és ma már a termelés néhány százalékát Európán kívül értékesítik. A cégbíróság adatai szerint a Mal jegyzett tőkéje hárommilliárd forint, amely harminc darab, egyenként százmillió forint névértékű részvényből áll.
(MTI)
csapadék
Több száz ingatlant zúzott le a vihar keleten + videó
