A mérési adatok azt mutatják, hogy az 1990-es évek elején súlyos vízminőségromlást okozó algásodás már a múlté. Augusztus közepén és végén a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében a lebegő mikroszkopikus algák összes tömege nem érte el a megengedhető mennyiség felét sem – mondta Vörös Lajos, aki szerint a Balaton nyílt vizéből inni jelenleg semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelent. Ez nem feltétlenül igaz a strandokra, ahol többek között napolajjal szennyeződik a víz – tette hozzá.
A vízminőség azért is fontos, mert a Balaton mintegy százezer ember számára biztosít ivóvizet egész évben és csaknem egymillió ember számára a turisztikai szezonban. A Balaton vízminőségének egyszerűbb és folyamatos ellenőrzésére a magyar kutatók két éve tartó munkával új vizsgálati technológiát fejlesztettek ki – közölte Vörös Lajos.
A digitális holografikus mikroszkóprendszer segítségével nemcsak az algásodás mértékét, de az összetételét is vizsgálni tudják. A vizek folyamatos monitorozására alkalmas automatizált térfogati mikroszkóprendszert két akadémiai intézmény (az MTA SZTAKI és az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet), az Országos Környezetegészségügyi Intézet és a MEDIRLAB Orvosbiológiai Fejlesztő Kft. alkotta konzorcium fejlesztette ki a Nemzeti technológiai program keretében, az NFÜ támogatásával. A prototípus tesztelése jelenleg zajlik.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.