A sorsdöntő pillanatokban együtt volt a térség

A magyar EU-elnökség leglényegesebb hozadéka a külügyminiszter szerint az, hogy nagymértékben javult a magyar szakemberek felkészültsége, olyan tapasztalatokat, ismereteket szerzett sok ezer ember, amelyek fontosak a magyar érdekérvényesítés szempontjából. Martonyi János erről kedden, az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt beszélt.• 20 éves adósságát törleszti a kormányzat a szakma felé

A 2011 első félévi soros magyar uniós elnökség ezenkívül a kapcsolati tőke erősödésével járt, minden szinten kialakultak olyan kapcsolatok, amelyek a későbbiekben hasznosíthatók – mondta a magyar diplomácia irányítója a testület előtt ismertetett beszámolójában, amelyben számba vette a 2011. első félévi soros magyar uniós elnökség eredményeit.

Kifejtette, hogy a magyar elnökség több fontos témát elindított, illetve középpontba helyezett, és „ezek a témák a jövőben egy kicsit Magyarországhoz is kapcsolhatók”. Kiemelte a Magyarország számára fontos kulturális sokszínűséget, amelyet kezdetben „némi bizalmatlansággal kezeltek”, de a témát sikerült napirendre tűzni és remélhetőleg lesz folytatása – tette hozzá. További, Magyarországhoz kapcsolható témák között említette a Duna-stratégiát mint sajátos közép-európai együttműködési formát, valamint az EU nyugat-balkáni politikáját.

Martonyi János hangsúlyozta, hogy a magyar EU-elnökség idején jól működött a közép-európai együttműködés, a térség országai együttesen léptek fel a sorsdöntő pillanatokban. Ennek az együttműködésnek sok megnyilvánulása volt – mondta, példaként említve a horvát EU-csatlakozási folyamat előmozdítását.

A miniszter úgy fogalmazott: Magyarországnak „markáns térségi politikája” van, amelyet folytatni és erősíteni szándékozik. Hozzátette, ez az ország EU-integrációs politikájával is összefügg. Magyarország „közép-európai üzenetei” között sorolta a horvát csatlakozásért folytatott küzdelmet és a magyar diplomácia nyugat-balkáni aktivitásának erősödését. Ezzel összefüggésben fontos külgazdasági dimenzióról beszélt, mint mondta, kulcskérdés, hogyan tudja Magyarország ezt a természetes övezetét „gazdaságilag előrevinni”.

A magyar külpolitika másik fő irányának Martonyi János a globális nyitást nevezte. Hangsúlyozta, ez nem ellentétes az EU-tagsággal és a transzatlanti szövetségből fakadó kötelezettségekkel, „ugyanazt tesszük, mint az EU többi tagállama, nyitunk a világ felé”. Azt mondta, ez nem egyszerűen egy Kína-politika, Ázsia egészéről van szó, és ebben a nyitásban Afrika szerepe is fontos. Kiemelte továbbá Brazília szerepét: a dél-amerikai állam a külügyminiszter szerint 20-30 év múlva a világ egyik meghatározó gazdasági és politikai hatalma lesz, ezért bővíteni, erősíteni kell az ottani magyar jelenlétet.

(MTI)