A Habsburg Történeti Intézet, az Európai Bizottság magyarországi képviselete és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány rendezvényén az oslói nagykövetté nemrégiben kinevezett egykori külügyminiszter rámutatott: Habsburg Ottó személyisége hozzájárult ahhoz, hogy sikerült eloszlatni a Habsburg-korszak negatív megítélését, és a család körül zajló vita mentesült a szenvedélytől, előítéletektől.
Megemlítette, hogy a Habsburg-dinasztia és általában véve az arisztokrácia megítélése meglehetősen negatív volt a XIX–XX. században, egészen az 1980-as évek közepéig. Felhívta a figyelmet arra, hogy Habsburg Ottó 1940–1944 között az Egyesült Államokban élt, előadókörutakat tartott, Roosevelt elnökkel pedig szívélyes viszonyt ápolt. Következetes antináci politikát folytatott, amit jelzett az, hogy az akkor a németek által megszállt Ausztriából elköltözött. Megítélése szerint racionális tervet tett le az asztalra Közép-Európa második világháború utáni átalakítására vonatkozóan, de a nagyhatalmak egyetértésének hiánya megakadályozta azt, hogy egy délnémet–osztrák–magyar államalakulat létrejöjjön. Ennek volt következménye, hogy a Vörös Hadsereg „felszabadítóként és elnyomóként” bevonult a keleti blokk országaiba – tette hozzá.
Jeszenszky Géza emlékeztetett arra, hogy amikor Habsburg Ottó 1988-tól újra jöhetett Magyarországra, elhalmozták őt meghívással a pártok, civil szervezetek, és „valószínűleg eljátszott a köztársasági elnöki tisztség gondolatával is”.
Ő volt a piknik fővédnöke
Az 1989. augusztusi páneurópai pikniknek, amely az osztrák–magyar határt megnyitotta, Pozsgay Imre mellett ő volt a fővédnöke. Véleménye szerint a határnyitás egy hónappal később azért következhetett be, mert a pikniken 600-800 keletnémet ember spontán módon áttörte a határt. Ezután jöttek tízezrével a keletnémetek az országba, és ez vezetett végső soron a kommunizmus bukásához.
Balázs Péter volt külügyminiszter levélben üdvözölte a júliusban elhunyt politikus emlékére tartott rendezvényt. Ebben az állt, hogy Habsburg Ottó „mindvégig vitatta a jaltai választóvonalat”, és „az európai összefogást szembeállította a nemzeti elkülönüléssel”. Az utolsó magyar trónörökös húsz évig, 1979–1999 között volt az Európai Parlament tagja – tette hozzá. Arról is írt, hogy „a monarchia abroncsa tartotta össze a magyar nemzetet, ami azután darabjaira hullott szét”. Habsburg Ottó még kilencvenéves korában is olyan beszédet tartott, ami kizárólag a jövőről szólt; „ma is a nemzeti egységre szólítana fel, és mi jó szívvel hallgathatnánk szavára” – jegyezte meg levelében.
Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója rámutatott: Habsburg Ottó széles spektrumon tudott kapcsolatot tartani a politikai palettán, a szociáldemokratáktól a konzervatívokig. „Egész élete azzal telt, hogy egy családi örökséget értelmezett és újraértelmezett”, anyja, Zita királyné pedig arra nevelte, hogy majdan betöltse a trónt – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a Habsburg család ausztriai vagyonának elkobzásról szóló törvényt tíz nappal Habsburg Ottó halála előtt vonta vissza az osztrák parlament. A történész elmondta, a Habsburgok mindig soknemzetiségű területeket uraltak, és ő keresztény voltából fakadóan konzekvensen antirasszista volt, illetve bebizonyította, hogy „lehetséges konzervatív alapon antináci politikát folytatni”.
Emlékeztetett arra, hogy 1979-ben az európai parlamenti voksolások idején „választásnak vetette alá magát, ami nagy dolog egy Habsburgtól”. Elmondása szerint a Habsburg család tagjai közül „kettőt zárt szívébe a magyar társadalom”, Erzsébet királynét és József nádort, „de ha lesz harmadik Habsburg a magyar Pantheonban, akkor az Ottó lesz”. Az eseményen megjelent Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
(MTI)
origo.hu
A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány
