Schmitt: Világrengető dolgokra voltunk képesek

A köztársasági elnök szerint Magyarország történelmi lehetőség előtt áll.

JV
2011. 10. 23. 19:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Schmitt Pál az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából elmondott, a Magyar Televízióban vasárnap este elhangzott ünnepi beszédében azt hangoztatta: Magyarországnak ma fegyverek nélkül ugyan, mégis ezer fronton kell megvédenie polgárai érdekét.

Az államfő szerint az országnak ma harcolnia kell az adóssággal, a nemzetközi válság pénzügyi hullámaival, és meg kell állítania milliók elszegényedését. A köztársasági elnök arról beszélt: most ismét bebizonyíthatjuk, hogy a földre tudjuk kényszeríteni a hazugságot, és a nemzet saját hagyományait követve, a saját józanságára hallgatva élhet.

Schmitt Pál szerint a magyarokban sokkal több van annál, semhogy játékszerei vagy elszenvedői legyenek a sorsnak. Mint fogalmazott, világrengető dolgokra voltunk képesek, és halálos sebet adtunk egy embertelen világhatalomnak, ezért „az nem lehet, hogy ne küzdjünk meg a mai gondjainkkal”.

Az 55 évvel korábbi forradalmi napokra utalva azt mondta, akkor egy nemzet vissza akarta kapni a saját életét, amit a hagyományai, a közösségei, a céljai jelentettek a számára. Schmitt Pál szerint akik akkor az utcára vonultak, mind érezték, hogy Magyarország nem a helyes úton jár, a tüntetők ezért mondták azt: elég volt, eddig és ne tovább!

Az államfő szerint 1956 nem köthető egy-egy híres személyiséghez; ha meg akarjuk idézni a szabadságharcot, tömeget látunk magunk előtt, ezért, mint fogalmazott, ennek az ünnepnek az arca a sokaságé, egy nemzeté, egy népé, amely elhitte, hogy az igaz szó erősebb a fegyvereknél.

Schmitt Pál szerint a kommunista hatalom 1956-ban félt, mert látta, hogy az emberek az igazságért jönnek, és a magyar valóságot akarják: erős, nemzeti kormányzást, tisztán magyar érdeket, és ebben szemernyi nézetkülönbség sem volt köztük.

A köztársasági elnök felvetette azt is: mit ér nekünk, mai magyaroknak a szabadság, fel tudjuk-e fogni az értékét, meg tudunk-e rendülni azon, hogy mit adott érte az a generáció. Schmitt Pál szerint ’56 mércéjéhez odaállva mindent el kell vetnünk, ami méltatlan az értünk is vállalt áldozatokhoz.

Az államfő utalva a 2006. október 23-án történtekre, úgy fogalmazott: láttuk, hogyan lehet lábbal tiporni 1956 szellemét, és méltatlan módon kellett megéreznünk, milyen nagy dolog a szabadság.

A köztársasági elnök beszédében megemlékezett Liszt Ferenc 200. születésnapjáról is. Felidézte, amikor a művész egy díszkardot kapott ajándékba, a nyugati sajtó azon értetlenkedett, minek egy zenésznek kard. Liszt Ferenc azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kard a magyarok számára a nemesség, a hősiesség és a ragaszkodás jelképe.

Schmitt Pál erre utalva azt hangoztatta: ma nem karddal kell megvédeni a hazát, „ma a hűség is éppen elegendő”, ha nem adjuk el és nem adjuk fel a magyarok jövőjét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.