A Kreatív Magyarország – Mérnöki tudás – Múlt, jelen, jövő nevet viselő konferenciának Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Tarlós István, Budapest főpolgármestere vállalta a védnökségét. A főváros vezetője tiszteletét is tette az MTA nagytermében, Kövér László üdvözlő szavait pedig tolmácsolták a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóságnak.
Biztonság vagy közlekedés? Biztonságos közlekedés – jelölte ki beszéde irányát Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár kedden reggel. A magyar uniós elnökség a közlekedésbiztonság szempontjából az egyik legsikeresebb volt. Az uniós direktíva a közlekedési balesetben sérülést szenvedők számát 2050-ig nullára szeretné redukálni – hangsúlyozta a politikus. A megtett lépések, mint például az északi vasúti korridor megalkotása, afelé mutatnak, hogy az európai közösség jó irányban halad a közlekedés biztonságossá tételében. Kapujában állunk egy Szlovákiával megkötendő nemzetközi egyezmény aláírásának, sőt egy kazahsztáni vasúti teherszállító folyosó terve is készen áll. Utóbbi célja, hogy a dél-kínai területekről érkezhessen áru Magyarországra. A korridor a jelenlegi 3 millió tonnáról 50 millióra növelné a szállítást – magyarázta az államtitkár.
Fordulatra készülnek
Vasútközponti fordulatot kíván végrehajtani az unió, emelte ki Schváb Zoltán. Ehhez a szakmai és a társadalmi szervezeteket is be kívánják vonni hazánkban. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat természetesen a Széll Kálmán-terv biztosítja majd: több mint 50 milliárd forintból válhatnak biztonságossá a vasúti átjárók, közlekedési csomópontok. A hosszú távú terveket kormányhatározat hagyta jóvá, ami jól jelzi, hogy a kabinet a közúti infrastruktúra-fejlesztések mögé állt. Elképesztő, hogy ennyi évvel a rendszerváltást követően vannak még olyan hátrányos helyzetű kistérségek, ahová 3-4 órás autózással juthatunk csak el – hitetlenkedett az államtitkár. Szerinte ezt a helyzetet meg kell szüntetni.
A kerékpáros közlekedést is érintette Schváb Zoltán, az államtitkárság itt is kidolgozott egy cselekvési tervet, illetve konkrét szabályrendszert alakított ki. A szaktárca emellett az M7-es autópálya fejlesztését is célként tűzte ki a következő időszakra, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt feladatként tekint ezekre a feladatokra. A dunai hajózás ellenőrzése is komolyabbá válik a jövőben: mostantól nem fordulhat többé elő, hogy egy 500 méteres olajfolt úszik majd a vízen, és senki nem tudja megmondani, hogyan került oda – szögezte le.
Sikeres kreativitásra mindenkor szükség van
A keddi konferencia egyik legkiemelkedőbb előadását a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke tartotta. Kovács Kálmán Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Neumann János munkásságával szemléltette a kreatív tudás szükségességét, létjogosultságát. – A 60-as években sokan abban reménykedtünk, hogy az ezredfordulóra már utazgathatunk a naprendszerben. A gyerekcipőben járó atomkísérletek is hasonló távlatokkal kecsegtettek. Napjainkban is gyakran hangzik el a kérdés egy-egy új kísérlet, felfedezés kapcsán: szükség lesz-e rá a jövőben. A választ az űrkutatás elképesztő fejlődése és az atomenergia-használat elterjedése meg is adja a kérdésre: igen – jelentette ki az elnök. Sikeres kreativitásra mindenkor szükség van.
Kifejtette: a sakkautomatát kifejlesztő Kempelen Farkas, a telefonhírmondót feltaláló Puskás Tivadar vagy a holdautó tervezésében hatalmas feladatot vállaló Pavlics Ferenc életműve jól példázza, hogy a kreatív mérnöki munka elképesztő sikereket rejteget magában. Utóbbival kapcsolatban kiemelte: ő a világon az egyetlen ember, akinek három gépe jelenleg is fent állomásozik a Holdon.
Az előadás mondanivalója egybecsengett a konferencia mottójával: aki nem ismeri a múltat, az nem értheti meg a jelent sem, és ha nem érti a jelent, nem tudja építeni a jövőt sem.
origo.hu
Megerőszakolta főnöke feleségét egy gyulai vízvezetékszerelő, amíg a főnök kórházban feküdt
