Gulyás Gergely fideszes képviselő a „rendszerváltozás által felhalmozott” erkölcsi adósságok felszámolása mellett szállt síkra, mondván: Magyarországon elmaradt az érdemi igazságtétel a legsúlyosabb kommunista bűnök kapcsán. A büntetőjogi felelősségre vonásnak azokat kell érintenie, akiknek a kezéhez a diktatúra megtorló időszakában vér tapadt, akik az országhoz hűtlenek lettek – fogalmazott. Igazságot kell szolgáltatni a kommunista időszakhoz köthető nyugdíjjuttatások kérdésében is – folytatta, hozzátéve: senki nem akarja megbélyegezni az MSZMP volt tagjait, senki nem vitatja a szabad választások eredményeit, azzal ugyanakkor, hogy megalakulásakor az MSZP a jogutódlást választotta, az erkölcsi tehertétel következményeit is viselnie kell.
Soltész Miklós szociális államtitkár egyetértett azzal, hogy a kommunisták bűnét, amelyet az országgal szemben elkövettek, elfeledni nem lehet. Mint mondta, sajnálja, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után még mindig vannak politikai erők, amelyek próbálják tagadni a bűnöket. Az MSZP felelősségét vetette fel annak kapcsán, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nem „tette helyre” azt az időszakot. Nyilván egy huszonéves képviselőt nem lehet felelőssé tenni az MSZP elődpártjának bűneiért, de hogy az MSZP magában hordozza az erkölcsi fertőt, gazdasági mentalitást, ami az elmúlt negyven évet jellemezte, az biztos, és erről beszélni kell – jelentette ki.
„Ha egy szabadságharc, legalábbis az önöké megbukik, jön a kommunistázás” – reagált az elhangzottakra a szocialista Nyakó István, aki a gyermekszegénység, a gyermekvédelmi szolgálat nehéz helyzete ellen emelt szót, és azt mondta, szégyen az egész politikai osztály számára, hogy egyre többen fordulnak nosztalgiával a Kádár-korszak felé. Mint mondta, ma minden harmadik gyerek szegény családba születik, és gyalázatos hazugság azt állítani, hogy amelyik család szegény, ott lusta emberek élnek. Soltész Miklós a „közelmúlt bűneit”, az elrontott szociális segélyezést, az ország eladósítását okolta a problémák egy részéért. „Önök bevezették az adományok áfáját, nem támogatták a karitatív szervezetek nagy részét, a szociális segélyezéssel emberek százezreit szoktatták le a munkáról, megszüntették a legszegényebbeknek járó gáz- és távhőtámogatást, amit a mostani kormány visszahozott és átalakított lakástámogatási támogatássá vagyonvizsgálathoz kötve” – sorolta a szocialistákhoz fordulva. Rámutatott, hogy ma 600 ezer általános iskolás korú gyerek részesül ingyenes étkeztetésben, de itt a helyi önkormányzatnak is van felelőssége.
Garanciákat kér a Jobbik
Magyar Zoltán (Jobbik) a földbérletek sorsát érintő felszólalásában elsőként azt kérdezte: hol a földtörvény, a nemzeti vidékstratégia és a földalapkezelő szervezet működésének eredménye? A napokban dől el, hogy 65 ezer hektár magyar állami tulajdonú föld kinek a kezébe jut tartós bérletbe – hívta fel a figyelmet, a kis- és közepes családi vállalkozások prioritását szorgalmazva a nagy tőkés társaságokkal szemben. Garanciákat kért arra, hogy a magyar gazdák valóban földhöz juthatnak a pályáztatás során. Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca államtitkára rámutatott arra, hogy a kabinet a földtörvény korábbi módosításával elővásárlási jogot biztosított az államnak, éppen a spekulánsok elleni fellépés jegyében. Egy év kellett, hogy rendet tegyenek – mondta, hozzátéve: rengeteg előnytelen szerződést találtak, és még azt sem lehetett tudni, hol vannak az állam földjei. Közölte, hogy a 2014-ig szóló földvásárlási moratóriumot a földviszonyok rendezésére akarják felhasználni, és földkódex készül, amely – két-három törvény formájában – nemsokára a Ház elé kerül. Kitért arra is, hogy a vidékstratégia komoly társadalmi vitán esett át, most zajlik a konzultáció feldolgozása, az anyag a jövő év elején kerül a kormány, tavasszal pedig a parlament elé. Az államtitkár az állami földbérletekkel kapcsolatos pályáztatás tekintetében olyan garanciális elemeket sorolt, amelyek a helyben lakó családok földhöz jutását biztosítják.
Az LMP-s Vágó Gábor úgy értékelte, otthonteremtés helyett szemfényvesztés zajlik, a kormány nem nyújtott valós megoldást a devizahitelesek döntő többségének problémáira, ellentétben a kabinet ezzel kapcsolatos kommunikációjával, amelynek egyúttal költségeit is firtatta. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy reagált, a kormány igenis segít a törlesztőrészleteket fizetni nem tudó embereken, mégpedig többféle eszközzel, és otthonteremtésbe is kezdett. Szerinte az LMP-s felszólalás nem zöld-liberális értékrendet, hanem egy szocialista pártét tükrözi.
Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy az EU-ban gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseket kell hozni, és az uniós belső piac tökéletesítése megoldás lehet, ugyanakkor az „arab tavasz” okán kialakult illegális migráció, az e miatti védekezés kényszere gátja lehet ennek. Kontrát Károly belügyi államtitkár elismerte, hogy a görög–török határ védelmének kérdése rendre napirendre kerül illetékes fórumokon az illegális bevándorlás kapcsán. Jelezte, egy magyar–osztrák–szerb együttműködés konkrét intézkedéseket eredményezett, Csongrád és Bács-Kiskun megye határőrizeti erőit megerősítették, és csökkent is a magyar–szerb határszakaszt illegálisan átlépők száma.
