Totális támadás indult Európa ellen?

Minden nehézség ellenére meg fog maradni az eurózóna és az Európai Unió.

Magyarország sorsát döntően befolyásolja, mi történik az eurózónában, az Európai Unióban és a világban – mondta el Martonyi. Stratégiánk egyik fő eleme a térségi kapcsolatok erősítése és a globális nyitás – tette hozzá. „A víz, az élelmiszer és az energia jelent meg globális problémaként a magyar uniós elnökség idején.”

Az unió jövője kapcsán a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy van egy erős irányzat, miszerint az eurózóna össze fog omlani, de „én ezt nem hiszem el”. Minden nehézség ellenére meg fog maradni az eurózóna, az EU a válság leküzdése után talán erősödni is fog – vélte Martonyi. Az integráció szempontjából a leglényegesebb kérdés, hogy „együtt maradunk, vagy sem” – hangsúlyozta a politikus. Martonyi szerint az a dilemma, hogy a szerkezetek egységesek maradnak-e.

Együtt kell maradnunk

Martonyi úgy látja, hamis felosztás az, hogy az északiak sokkal többet dolgoznak és versenyképesebbek, mint a déliek. Egyesek szerint az újonnan fölvett tagállamok felelnek a gondokért, ami szintén nem felel meg a valóságnak – tette hozzá. A külügyminiszter szerint mozgó határok vannak az unión belül, és ezért a felosztások nem fejezik ki a helyes kategóriákat.

„Ha osztódunk, akkor azt már nem lehet megállítani.” Komoly hibáktól hemzsegnek a felosztások, és most úgy tűnik, az egész eurózóna ellen indultak meg a támadások – mondta Martonyi. „Együtt kell maradnunk, mert csak így tudjuk megvédeni magunkat.” A külügyminiszter rámutatott arra, hogy a lényeg az egy Európa, ami a magyar külpolitikai talán legfontosabb eleme. Meg kell őrizni az intézmények egyensúlyát, amit csak a tagállamok egyeztetésén keresztül lehet végrehajtani – tette hozzá.

A tét az egységes kötvény

A külügyminiszter szerint jelenleg a tűzoltás periódusában van az unió, miközben meg kell tenni mindent a falak megerősítésére, és talán át kell alakítani az építményt. A tűzoltás kapcsán úgy fogalmazott, hogy megtörténtek a szükséges lépések, amelyeket teljes egészében ki kell használni. Martonyi rámutatott arra, hogy a görög magánadósságok felének az elengedése jóval nagyobb veszteség volt a bankok számára, mint a magyar végtörlesztés.

„Meg kell vizsgálni a lehetőségét egy korlátozott szerződésmódosításnak, aminek egyik iránya a szankciók automatikusabbá tétele lehet.” Martonyi szerint a másik nagy kérdés, hogy az unió képes lesz-e egységes kötvényt kibocsátani a piacokra, amely így a legnagyobb szereplő lenne a világban. Az eurókötvények kibocsátása révén az adósságok közössé válnának – tette hozzá.

Hová kívánunk tartozni?

Politikai legitimáció nélkül nem lehet végrehajtani a közös pénzügyminiszer, a közös külügyminiszter pozíciójának a létrehozását – figyelmeztetett a politikus. Martonyi úgy véli, ez nem egy csapda, mivel az egész unió története az intézményrendszer folyamatos reformjáról szól. Egy valóságos gazdasági kormányzás megvalósításához az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet kell úgy átalakítani, hogy képesek legyenek megfelelni a kihívásoknak – fogalmazott a politikus. „Ez csupán még távoli jövő.”

Martonyi úgy látja, hazánknak el kell döntenie, hogy a centrumhoz vagy a perifériához kíván-e tartozni. A politikai unió várhatóan az eurózóna köré fog épülni – tette hozzá. A politikus elmondta, hogy a magyar kormány gazdasági célkitűzései nagyrészt egybevágnak az eurózóna feltételeivel, így egyértelmű, merre kell haladnunk.