Mit kaptunk 2011-től?

Sűrű évet zárt a hazai belpolitika 2011-ben, amely új alaptörvényt és szocialista pártszakadást is hozott.

---- Tovább szeletelte magát az ellenzék ----

Indult a végtörlesztés

Az ősz elején kezdeményezte a kabinet az egyösszegű végtörlesztés bevezetését, amelyet szeptember 29-én fogadott el a parlament, és a bankok részéről heves reakciókat váltott ki. Az egyösszegű végtörlesztés rögzített árfolyamon, a devizahitelesek a svájci frankban felvett kölcsönöknél 180 forintos, az euróban felvetteknél 250 forintos, a japán jenben adott hiteleknél pedig 2 forintos árfolyamon igényelhették ez év december 30-ig.

A kabinet szeptember 30-án nyújtotta be a költségvetést, amely Matolcsy szerint az ország pénzügyi, gazdasági védelmét szolgáló büdzsé lesz, az egyenleg 1000 milliárd forinttal javul, a javaslat 1,5 százalékos növekedésre épül, ennél kisebbet is elbír, de 2 százalékos bővülést céloz, recesszióval a kormány nem számol. A külső és belső gazdasági helyzet romlásával egy időben a kormány változtatott a büdzsé főbb számain, amelyet december 19-én fogadtak el. Végül 0,5 százalékos növekedéssel számoltak, valamint az eredeti terveken felül további 320 milliárdos spórolást vettek bele.

Szakad az MSZP

Az ellenzéki oldalon a korábban várt egységesülés helyett újabb párt jött létre, mivel az MSZP és Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő között nem jött létre semmilyen kiegyezés. Demokratikus Koalíció néven létrejövő új, nyugatos, polgári balközép párt megalakítását jelentette be Gyurcsány október 22-én. A volt miniszterelnök tudatta: mivel az átalakítására tett erőfeszítéseiket kudarcosnak ítélik, távoznak az MSZP-ből, és új pártot alapítanak. Rajtuk kívül idén jött létre a Szolidaritás Mozgalom, valamint a Negyedik Köztársaság mozgalom is párttá alakult.

December 6-án lemondott az első miniszter a kabinetből. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azért távozott, hogy minden erejével az IMF-tárgyalásokra tudjon koncentrálni. A kormány november 17-én fordult a Nemzetközi Valutalaphoz, hogy „új típusú együttműködést” kérjenek. Helyét Németh Lászlóné foglalta el, aki december 28-án tett esküt a parlamentben.

Gyorskocsi utcai koalíció?

A hazai belpolitikai élet egyik „legforróbb” napja december 23-a lett, amelyen az Országgyűlés elfogadta az új választójogi törvényt, a felsőoktatási törvényt, a stabilitási törvényt, valamint új törvényt alkotott az állami és önkormányzati vagyonról, lehetőséget teremtett az MNB és a PSZÁF összevonására, és elfogadta az új csődtörvényt is. Az utcán eközben az LMP képviselői a parlament északi és déli kapujánál az autóbejáratok oszlopaihoz láncolták magukat.

A rendőrség több LMP-s és velük szolidáris MSZP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció több tagját, köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is előállították a helyszínről. Később mindenki elhagyhatta a Gyorskocsi utcai épületet. Délután négy órától az LMP a Kossuth téren tüntetett, amelyet követően a rendőrség sorfala akadályozta meg, hogy a tömeg a távozó fideszes képviselőket inzultálja.

Nem volt szocialista áttörés

Végezetül érdemes megnézni, hogy változott a pártok támogatottsága az idei évben. Az Ipsos mérése szerint januárban a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP támogatottsága 65 százalék volt, ami decemberre 39 százalékra süllyedt. Az MSZP 17-ről 24, a Jobbik 11-ről 24, az LMP 5-ről 8 százalékra nőtt, míg a DK 3 százalékon állt decemberben.

A Medián mérései szerint a kormánypártok januárban 66, míg decemberben 43 százalékon álltak a biztos szavazók körében. Az MSZP 18-ról 23, a Jobbik 12-ről 20, míg az LMP 3-ról 8 százalékra bővült az év folyamán.