Mit kaptunk 2011-től?

Sűrű évet zárt a hazai belpolitika 2011-ben, amely új alaptörvényt és szocialista pártszakadást is hozott.

2011 első féléve a magyar uniós elnökségről szólt, amelynek „zászlaját” ünnepélyesen január 6-án vette át Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben. A politikus akkor úgy fogalmazott: csodát nem tud tenni a magyar elnökség, de képes lehet megdörzsölni a palackot, amelyből ismét előbújhat a szellem, amelyet úgy hívnak: Európa megújulása. „A magyarok úgy tekintenek 2011-re, mint az ország megújulásának évére: most dől el, milyen lesz a következő tíz évük” – mondta.

Pár nappal később, január 14-én jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Új Széchenyi-tervet. Rámutatott arra, hogy 2011–14 között 7000 milliárd forint áll majd rendelkezésre a gazdasági fejlődés ösztönzésére, ebből 4000 milliárd forintot már lekötöttek, 2000 milliárd forint új forrás lesz, és mintegy 1000 milliárd forintot jelentenek azok a források, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank nyújt majd a gazdaságfejlesztésre.

„2011 a megújulás éve”

A hazai belpolitikai szezonkezdet Orbán Viktor február 7-i hagyományos évértékelőjével vette kezdetét, amelyben többek között arról beszélt, hogy 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a minden további remény alapját jelentő változást, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy az erőfeszítéseknek volt értelme.

Március 1-jén hirdette meg a kabinet a Széll Kálmán-tervet, amely jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban és 2014-ben 900 milliárd forinttal kívánta javítani az államháztartás egyenlegét. A kormány 2014 végére a bruttó hazai termék 65-70 százalékára tervezi csökkenteni az államadósságot – mondta Matolcsy a terv bemutatásán.

Új alaptörvény született

Az idei év egyik legfontosabb közjogi változása volt, hogy április 18-án az Országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt. Az április 25-én, húsvéthétfőn kihirdetett alaptörvénnyel 2012. január 1-jével hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény. Az új alaptörvény kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

A tavasz egyik legnagyobb vihart kiváltó története Gyöngyöspatán zajlott. Március elejétől több mint két hétig járőröztek a településen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, április 22. és 24. közöttre pedig harci kiképző tábort hirdetett a romatelep szomszédságában lévő, Kecskekő elnevezésű területre a Véderő elnevezésű szervezet.

A tábor meghirdetett időtartamára a vöröskereszt közreműködésével Csillebércen, illetve Szolnok-Tiszaligeten helyeztek el 267 gyöngyöspatai roma asszonyt és gyermeket. A tábort egy, az LMP-hez köthető amerikai üzletember finanszírozta. A botrány miatt a település polgármestere lemondott, majd a júliusi időközi választáson a Jobbik jelöltje győzött.

A schengeni bővítés nem sikerült

Június 23-án mutatták be a Magyar munkatervet, amely szerint a strukturális intézkedéseknek köszönhetően 2014-ig 300 ezer, 2015-ig 400 ezer új munkahely jön létre. Az új munkahelyek létrejöttéhez a tárca szerint a működési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchényi-terv támogatásaira is szükség van.

„Hosszú, hezitálásnak látszó idő után újra mozgásba hoztuk a bővítés gépezetét” – értékelte Orbán a Horvátország ügyében elért áttörést a június 24–25-i uniós csúcson, amellyel véget ért a magyar elnökség. Hangsúlyozta, hogy a Brüsszelben meghozott politikai döntés „jó a horvátoknak, jó az uniónak, és egyúttal világos üzenet a Balkánnak is”. Elnökségünk másik sikere a romastratégia és a Duna-stratégia elfogadása volt, azonban Románia és Bulgária schengeni csatlakozását nem sikerült elérni.

---- Tovább szeletelte magát az ellenzék ----

Indult a végtörlesztés

Az ősz elején kezdeményezte a kabinet az egyösszegű végtörlesztés bevezetését, amelyet szeptember 29-én fogadott el a parlament, és a bankok részéről heves reakciókat váltott ki. Az egyösszegű végtörlesztés rögzített árfolyamon, a devizahitelesek a svájci frankban felvett kölcsönöknél 180 forintos, az euróban felvetteknél 250 forintos, a japán jenben adott hiteleknél pedig 2 forintos árfolyamon igényelhették ez év december 30-ig.

A kabinet szeptember 30-án nyújtotta be a költségvetést, amely Matolcsy szerint az ország pénzügyi, gazdasági védelmét szolgáló büdzsé lesz, az egyenleg 1000 milliárd forinttal javul, a javaslat 1,5 százalékos növekedésre épül, ennél kisebbet is elbír, de 2 százalékos bővülést céloz, recesszióval a kormány nem számol. A külső és belső gazdasági helyzet romlásával egy időben a kormány változtatott a büdzsé főbb számain, amelyet december 19-én fogadtak el. Végül 0,5 százalékos növekedéssel számoltak, valamint az eredeti terveken felül további 320 milliárdos spórolást vettek bele.

Szakad az MSZP

Az ellenzéki oldalon a korábban várt egységesülés helyett újabb párt jött létre, mivel az MSZP és Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő között nem jött létre semmilyen kiegyezés. Demokratikus Koalíció néven létrejövő új, nyugatos, polgári balközép párt megalakítását jelentette be Gyurcsány október 22-én. A volt miniszterelnök tudatta: mivel az átalakítására tett erőfeszítéseiket kudarcosnak ítélik, távoznak az MSZP-ből, és új pártot alapítanak. Rajtuk kívül idén jött létre a Szolidaritás Mozgalom, valamint a Negyedik Köztársaság mozgalom is párttá alakult.

December 6-án lemondott az első miniszter a kabinetből. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azért távozott, hogy minden erejével az IMF-tárgyalásokra tudjon koncentrálni. A kormány november 17-én fordult a Nemzetközi Valutalaphoz, hogy „új típusú együttműködést” kérjenek. Helyét Németh Lászlóné foglalta el, aki december 28-án tett esküt a parlamentben.

Gyorskocsi utcai koalíció?

A hazai belpolitikai élet egyik „legforróbb” napja december 23-a lett, amelyen az Országgyűlés elfogadta az új választójogi törvényt, a felsőoktatási törvényt, a stabilitási törvényt, valamint új törvényt alkotott az állami és önkormányzati vagyonról, lehetőséget teremtett az MNB és a PSZÁF összevonására, és elfogadta az új csődtörvényt is. Az utcán eközben az LMP képviselői a parlament északi és déli kapujánál az autóbejáratok oszlopaihoz láncolták magukat.

A rendőrség több LMP-s és velük szolidáris MSZP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció több tagját, köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is előállították a helyszínről. Később mindenki elhagyhatta a Gyorskocsi utcai épületet. Délután négy órától az LMP a Kossuth téren tüntetett, amelyet követően a rendőrség sorfala akadályozta meg, hogy a tömeg a távozó fideszes képviselőket inzultálja.

Nem volt szocialista áttörés

Végezetül érdemes megnézni, hogy változott a pártok támogatottsága az idei évben. Az Ipsos mérése szerint januárban a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP támogatottsága 65 százalék volt, ami decemberre 39 százalékra süllyedt. Az MSZP 17-ről 24, a Jobbik 11-ről 24, az LMP 5-ről 8 százalékra nőtt, míg a DK 3 százalékon állt decemberben.

A Medián mérései szerint a kormánypártok januárban 66, míg decemberben 43 százalékon álltak a biztos szavazók körében. Az MSZP 18-ról 23, a Jobbik 12-ről 20, míg az LMP 3-ról 8 százalékra bővült az év folyamán.