Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a kormány részéről az összes kommunikációs vezető ott volt a napirend előtti felszólalások alkalmával. Orbán Viktor a viszonválasszal együtt 47 percet beszélt: erre a választási győzelem utáni beszéde óta nem volt példa – emelte ki Zárug Péter Farkas.
Kérdésünkre reagálva a politológus úgy vélte, a miniszterelnök beszámolója az EU-csúcsról, az ország helyzetéről és a nemzeti szuverenitást érintő sorskérdésekről mindenképp újszerű volt. A kormányfő, azáltal, hogy kiosztotta a képviselőknek a beszámolót, bevonta őket beszédébe. Sorvezetésre késztette őket, melyet a beszéd egy részében az összes frakció követett – hangsúlyozta. Orbán ezzel mindenképp a tárgyalási, egyeztetési kényszer kommunikációjába vezette be az ellenzéket is, akik szokatlan módon átvették a tájékoztatásnak ezt a hangulatát. Bár néhányan demonstrálták, hogy nem kisiskolásként fogadják a miniszterelnöki beszámolót – Schiffer András LMP-frakcióvezető például állva hallgatta végig a beszédet, ami szintén példa nélküli –, Orbán sikeresen érvényesítette magyarázó kommunikációs stratégiáját – fejtette ki a politológus.
Nem kell elutasítani, amit nem is ismerünk
A nemzeti önrendelkezéssel kapcsolatban Zárug annyit mondott: a miniszterelnök, ahogy szombati interjújában, úgy most is leszögezte: higgadt, erőskezű kormányzásra van szükség. Olyanra, mely megérteti az emberekkel, hogy a szuverenitás feladása rossz döntés. Ugyanakkor – ahogy ezt viszonválaszában a Jobbiknak is címezte – attól is óva intett, hogy bármit elutasítsunk anélkül, hogy a konkrét feltételeket ismernénk.
A parlamenté a döntés
A Jobbik által felvetett népszavazásról a politológus úgy vélekedett, az örök dilemma a nyugati demokráciákban minden integrációs kérdés kapcsán. Bár igaz, hogy minden hatalom a népé, csakhogy ilyen súlyú kérdésekben a döntési kompetencia túlzottan szakmai döntéseket igényel, ezért a képviselői rendszerben a történelmi jelentőségű döntésekért a kormánynak és a honatyáknak kell viselnie a politikai felelősséget. Kifejtette: ez természetesen nem azt jelenti, és ezt Orbán Viktor is hangsúlyozta beszédében, hogy ne lenne szükség széles politikai kompromisszumra ezen ügyekben, de a döntési szerep jelen esetben inkább a „nagybizottságé”.
Zárug Péter a közeljövő döntéseit firtató kérdésünkre úgy felelt: amíg az EU-17-ek nem dolgozzák ki az eurózóna megmentésének konkrét javaslatait – ez márciusig várható –, addig minden valószínűség szerint inkább a hazai büdzsé- és IMF-tárgyalásokra való felkészülés lesz az elsődleges a kormány számára.
origo.hu
Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma
